Életem első snowboard órája
Bagosi Lívia

Halihó! Mióta itt vagyok, sok mindent felfedeztem a régi házakon és a havas, jeges utakon kívül. Az első héten, egyik éjszaka elmentünk a város közepén lévő dombra, aminek Cseszovnya a neve. Innen rá lehetett látni a város esti fényeire. Pénteken pedig korcsolyázni mentünk az itteni Central Parkba. A pálya nem egy ring volt, hanem a parknak egy részén, az úton alakítottak ki jégpályát, és a fák közötti ösvényeken lehetett korcsolyázni, ami hihetetlenül hangulatossá tette az egészet.

Aztán 18-án kezdődött a Maszlenyica, az orosz farsang. Kimentünk a város közepén lévő egyik szigetre. Nagyon különös volt látni, hogy az emberek síléccel közlekednek a sík terepen a hóban. Az út tele volt bérelhető pónilovakkal, akik színes tütü szoknyában és egyéb ruhákban álldogáltak. Itt hagyomány, hogy az ünnep elején szalmababát csinálnak, amit a végén jelképesen elégetnek, ezzel maguk mögött hagyva a telet. Ami őszintén, igazán véget érhetne, mert nem kellemes a benti 25°C-ból kijárni a mínusz 15°C-ba. Mondjuk a napokban már mínusz 9°C körül volt a hőmérséklet, ami megnyugtató. Van még remény arra, hogy újra legalább 0°C-ban élhetem napjaimat.

9xagsu3fimw.jpg

24-én elmentünk a várost körülvevő közeli hegyekbe snowboardozni. 1 órán belül ki is értünk a sícentrumhoz busszal. Bevallom, nagyon izgatott voltam, mert még sose snowboardoztam életemben, sőt, a síelést se próbáltam. Először egy kis dombon kezdtek minket tanítani. Miután rájöttem, hogy az izmaim nem elég erősek, hogy felálljak, vagy csak a technikájára nem sikerült ráéreznem, el is ment egy kicsit a kedvem tőle. Nem értettem, hogy minek akarok én mindent kipróbálni, de aztán amikor először sikerült valami csoda folytán felállni, és egy kis segítséggel lemenni a kis gyakorló dombocskán, visszatért a kedvem és a lelkesedésem. Utána felmentünk a felvonón, hogy a rendes pályán is lemenjünk. Iszonyatosan ijesztő volt szembe nézi egy pályával, aminek még az alját se látni, úgy, hogy éppen hogy meg tudok állni a deszkán. Mikor másodjára sikerült teljesen egyedül lemennem, anélkül, hogy elessek, hihetetlenül boldog voltam, és el is döntöttem, hogy ezentúl minden télen ezt akarom csinálni. :D

Szerző: Bagosi Lívia
Fotó: Bagosi Lívia

A VilágEgyetemista blogon Campus Mundi ösztöndíjat nyert hallgatók történeteit ismerheted meg. Ha te is kedvet kaptál, pályázati információkat a Tempus Közalapítvány 
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagegyetemista.blog.hu/api/trackback/id/tr8613719178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Világegyetemista

Friss topikok