Sziasztok! Az elmúlt hetem úgy elrepült, hogy észre sem vettem. Amint hazaértem az Azori-szigetekről, lebetegedtem. Mondjuk, lehet, hogy nem kellett volna elmennem abba a házibuliba szombaton, de hát ilyen alkalom csak egyszer adódik egy hónapban.

Abban az Erasmus házban vagy harmincan laknak és minden hónapban rittyentenek egy bulit a földszinten kialakított helyiségben külön DJ-vel, bárpulttal, fényekkel és tömérdek mennyiségű fiatallal. Van egy kis udvaruk is, amely bármelyik pécsi romkocsma hangulatával fel tudja venni a versenyt. Valószínűleg itt fáztam meg, de lehet, hogy a szeszélyes időjárás tehet róla, amit a São Miguel szigeten tapasztaltunk – egy nap alatt három évszak is megmutatkozhat.

Kedden repültünk Portoból Ponta Delgadába, ahol kisbuszt béreltünk és elfoglaltuk a szállásunkat egy olyan házban, ami a 19. században épült, és a falakra kiaggatott fotókból ítélve eseménydús múlttal rendelkezett. Saját tapasztalat szerint São Miguel bejárható három nap alatt, de a bérelt autó elengedhetetlen. A sziget nyugati felén körbe túráztuk Sete Cidadest, felfedeztünk egy elhagyatott hotelt, ahol igazi horrorfilmbe illő hangulat üdvözölt, de az emeleti szobákból gyönyörű képet lehetett készíteni a tájról.

Szerencsére ezen a napon nem esett az eső, ezért tudtunk belevágni egy nagyobb túrába, ahol minden kanyar után elképesztő látvány fogadott, mint például ez a Boca do Inferno kilátópontról:

A második napon az idő elromlott, jött az őszt idéző eső és köd, ezért a sziget középső részét jártuk be.

Ananász ültetvényen jártunk, ahol üvegházakban megnézhettük az ananász fejlődésének különböző szakaszait és megkóstoltuk az ananászlikőrt is.

Aztán tovább mentünk egy teaültetvényre, ahol megtudtuk, hogy Európában egyedül az Azori-szigeteken terem tea. Végig jártuk a gyárat, láttuk hogyan szárítják a tealeveleket, hogyan porciózzák őket, és láttuk a csomagolási folyamatot is. A teagyárban volt lehetőség kóstolásra is, ami nagyon jól jött a hideg, esős ködös időben. Délutánra újra szebb időnk lett, ezért elmentünk a Furnasban található Poça da Dona Beija termálfürdőbe, ahol a vulkanikus eredetű melegvíz narancssárgás színű, és az öt medencéből négyben 38 fokos hőmérsékletű. Ide 4 euró volt a belépő fejenként, ami szerintem nagyon megéri, mert hatalmas élmény a gőzölgő vízben kipihenni az előző napi túra fáradalmait.

A harmadik, egyben az utolsó teljes napunkon megint túráztunk, ezúttal a csapat egyik fele egy tavat, a másik pedig egy vízesést nézett meg. Mindkét túraútvonal elég kemény volt, de a látvány mindent megért.

A túra után Ribeira Grande városában ebédeltünk az óceánparton, majd megnéztünk még néhány kilátóhelyet. Az egyik kedvencem az volt, ahonnan a naplementét vártuk egymás mellett ülve a kőfalon, amiről szerencsére kép is készült.

Egyikünk sem akart visszamenni Portóba másnap kora reggel, és azóta is visszavágyunk a hegyek közé, a gyakran párás, ködös, de mégis meleg és napos szigetre, ahol rengeteg boci legelészik az útszélen és ahol még érintetlen a természet.

Kicsit irigykedem az otthoni nyárra, mert itt Portóban 15 fok körül jár a hőmérséklet és egész héten esik az eső. A változatosság kedvéért ugyanannyi réteget hordok júniusban is, mint amennyit márciusban, de legalább a tanulás jobban megy ilyen időben. Már megvettem a repjegyet hazafelé, így alig három hetem maradt hátra. Keserédes az érzés, de talán ez a rossz idő könnyebbé teszi a búcsút is.

További szép hetet és élvezzétek ki a meleget helyettem is!

Üdv,

Luca

További képekért pedig keressétek fel az instagram fiókomat: @lucajaksics

Szerző: Jaksics Luca
Fotók: Jaksics Luca

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001