Szabadidő Kárpátalján, avagy hogyan telt a hosszú hétvégém - első rész
Biró Gergő

Kárpátalján nemcsak impozáns és szép építészeti emlékek és történelmi emlékhelyek, hanem kirándulásra, hegymászásra csábító természeti környezet, gasztronómiai programok és egyéb turisztikai attrakciók várják az idelátogatókat.

Először is, Ukrajnában október 23. nem állami ünnep, ami nem meglepő, hiszen 1956-ban Budapesten tört ki forradalom és szabadságharc, és nem Kijevben. Ukrajnában valamilyen hősöket október 14-én ünnepelnek.
Ami érdekesség, hogy ha itt egy munkaszüneti nap, állami ünnep hétvégére esik, akkor egy hozzá közel eső hétköznapot is szabadnapnak nyilávnítanak, ezért itt 2018. október 15. (hétfő) volt munkaszüneti nap, tehát egy héttel korábban volt hosszúhétvége. (Bár én ebből semmit nem érzékeltem.)

Viszont volt szerencsém részt venni 2018. október 20-án szombaton a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség által szervezett Regős Szüreti Napon, Mezőgecsén. Ez egy hagyományosnak mondható rendezvény, amelyet minden évben más helyszínen rendeznek meg, ahogy erről 2015-ben hírt adott a Kárpát Expressz című műsor is.

keszul_a_hagyomanyos_csigateszta.jpgFiúk-lányok mindenki teljesítette a csapatfeladatokat, itt éppen egy fiúcsapat készít csigatésztát.

A Regős Szüreti Napon a cserkészek faragtak, agyagoztak, íjászkodtak, illetve csapatversenyek is részt vettek.

Az egyik csapathoz hozzászegődtem én is, és végig jártam velük az egyes állomásokat.

Volt diótörés, tyúkfogás, szőlő szüretelés, krumpli szedés, tengeri hántás, csigatésztakészítés, ahol az egyes csapatoknak egységnyi idő alatt kellett az adott munkát elvégezni, és a leadott mennyiség alapján lehetett pontokat szerezni.

szolotszedo_cserkeszlanyok.jpgSzőlőszedés közben is vidám cserkészlányok

Az akadályversenyek után a fiatalok körbe szekerezték a falut és közben zenei kísérettel nótáztak. Az egész nap nagyon vidáman és jó hangulatban telt, az erről készült fényképeket érdemes a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség facebook oldalán megtekinteni.

Közösségi és civil tanulmányok szakos hallgatóként nagyon szeretem a cserkészet módszertanát. Bár én magam sajnos nem voltam cserkész, 2015-ben és 2016-ban elvégeztem egy felnőtteknek szóló alapozó felkészítőt, ahol bemutatták nekünk, hogyan és milyen módszerekkel dolgozik a cserkészet.

Nagyon tetszik, hogy csak néhány év korkülönbség van egyes csoportok tagjai és azok vezetői között. A vezető testközelből és jól ismeri azokat az életkori nehézségeket, amelyekkel az őrsében, csapatában tevékenykedő tagok szembesülnek. Az olyan ősi szertartások és közösségi formák mellett, mint amilyen a tábortűz, a cserkészek a világ változásait (lásd okostelefonok, stb.) is követik és nem félnek használni.
Tetszik a hagyományokra és hagyományok tiszteletére építő élménypedagógia, a nagyon jó képzési rendszer; az egyes cserkészeknek folyamatosan és fokozatosan feladatokat és felelősséget adó szisztéma.

Tetszik, hogy életrevaló és csapatmunkában jártas felnőtteket segít nevelni a cserkészet, akik az élet bármely területén megállják a helyüket.

Olyan hasznos készségeket és képességeket adnak a cserkészetben résztvevő fiataloknak, amelyet a hagyományos iskolai rendszerben nem tudnak megtapasztalni. (Csapatban dolgozás, projektmenedzsment, stb.) Ráadásul a próbák és vizsgák, illetve az egyes szakágak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy segítse a pályaorientációban a fiatalokat. Ez nemcsak egy nagyszerű közösség, hanem a személyiségfejlesztésnek is egy olyan műhelye, amelyre úgy érzem a mai világban óriási szükség van. Külsősként most ebbe volt lehetőségem betekinteni.

Az esti táncházban a Kokas banda húzta a talp alávalót, illetve ők tanították a fiatalokat a tánclépésekre is. A felnőttek a táncházzal párhuzamosan a kígyósi Sass Pincészet kiváló borait, finom sajtokat és sonkát kóstolhattak a szépen felújított kúriában, amely a Polgármesteri Hivatalnak ad otthont.

mezogecsei_polgarmesteri_hivatal.jpg

A kiváló borhoz nemcsak a jó termőföld, a kedvező klímatikus viszonyok, megfelelő napsütés, nemes szőlőtőkék és a szaktudással rendelkező gazda szükséges, de elengedhetetlen a jó hordó is. Kárpátalján Salánkon készítenek hagyományos tölgyfahordót mesteremberek. A cserkészek velük is találkozhattak és a kádár mesterség fortélyait is kipróbálhatták.

Itt a hordókészítés hagyománya mindmáig oly módon maradt fenn, hogy csak természetes anyagokat (például a tömítéshez gyékényt) használnak.

hagyomanyos_hordokeszites.jpgA hordófenekeknél gyékényt használnak tömítőanyagként a dongák között
hordokeszito_cserkesz.jpgHordókészítésben segítő cserkész

Mezőgecse és a gecsei lakosok remek házigazdái voltak a Regős Szüreti Napnak, de ez nem meglepő, hiszen itt rendezik meg tizenkét éve minden év elején a Mezőgecsei Nemzetközi Böllérfesztivált, aki tehát egy jó télűző programot keres és disznóságokra vágyik, már most írja be a naptárjába, hogy januárban vagy februárban irány Mezőgecse! De a vegetáriánusokra vagy disznóhúst nem fogyasztókra, illetve a hideget nem kedvelőkre is gondoltak a településen élők, hiszen nyár végén rendezik meg a Lekvárfőzőfesztivált. Ez egy remek turisztikai attrakció, amelynek jelentőségét mutatja, hogy érkeznek ide csapatok nemcsak Kárpátaljáról, hanem az egykori Bereg vármegyéhez tartozó településekről is. Többféle fesztivállal is találkozhat a vállalkozókedvű és érdeklődő utazó Kárpátalján. A kényelmesebbek pedig Magyarországon kóstolhatják meg a kárpátaljai finomságokat. Legközelebb éppen 2018. október 27-én (most szombaton) Budapesten, a Bormedence 2018 nevű rendezvényen.

Kárpátalján kiemelkedően finomak az ételek.

Ennek egyrészt a jó alapanyag a kulcsa: friss zöldségek, gyümölcsök, jó fűszerek, háztáji gazdaságból származó állatok. A magyaros ízvilág mellett találkozhatunk orosz, ukrán receptekkel, és Magyarországon egzotikusnak számító fűszerekkel, alapanyagokkal, de erről már egy korábbi bejegyzésben írtam. Lehet kapni fával fűtött kemencében sült világ bajnok pizzát, hagyományos ukrán és magyar házias ételeket, de van Sushi étterem is Beregszászban.

Következő bejegyzésemben megírom, hogyan telt az idei október 23-a, ízelítőnek íme egy fotó:

vereckei_szoros_8.jpgA fotón egy kaukázusi medvetalp növényt tartok a kezemben, amely, ha nincs kiszáradva, akkor nagyon veszélyes

Szerző: Biró Gergő
Fotók: Biró Gergő, Techet Gábor, a Petőfi Sándor Program egyik ösztöndíjasa.

A VilágEgyetemista blogon Campus Mundi ösztöndíjat nyert hallgatók történeteit ismerheted meg. Ha te is kedvet kaptál, pályázati információkat a Tempus Közalapítvány 
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagegyetemista.blog.hu/api/trackback/id/tr214321025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Világegyetemista

Friss topikok