#12 Hogyan is telik a szünet? 1.rész
Bíró Ákos

11_2.jpg

Miután végeztem a vizsgákkal, hirtelen lekerült a nyomás a vállamról, s kissé rám támadt a tétlenség. Csupán átvettem a bizonyítványom, egy-két fennmaradó ügyet elintéztem, s nem is volt több dolgom. Illetve nem lett volna, de csak nem ülök a két szemeszter közti majdnem egy hónapos szünetben a négy fal között?

2_17.jpg

Az első program majdhogynem kézenfekvő volt: Szentföldön tölteni a karácsonyt!

December 23-án reggel felkerekedtünk két barátommal, s elautóztunk a jordán-izraeli határig. Ott hosszas várakozás (főleg a jordán oldal tette próbára türelmemet) majd némi kérdezősködés (izraeli határőrök) után probléma nélkül átengedtek. Első nap, illetve este a szállás megtalálása után Betlehembe vettük az irányt, ahol a Születés templománál töltöttük a Szentestét. Számomra sajnálatos dolog volt látni, hogy a szeretet ünnepe a vásárlás ünnepévé változott, az ember szíve elfacsarodik, ha látja, mi is történik a születés csodájának valódi helyszínén. Mert Betlehem konfliktus zóna, mely igen emlékeztet az elkerítésekre a II. világháború előtti időkből.

S még ennek ellenére is az ünnep melege járja át a sok helyen karikaturisztikus graffitikkel összepingált, zord, magas betonfalakat, melyek az ott élőket veszik körül, és ahonnan a ki-és bejárkálás nem egyszerű dolog.

Én, mint európai turista, némi ellenőrzés fejében könnyűszerrel tehettem meg mindezt. Betlehemből visszatértem után, Jeruzsálemben felkerestem szállásomat, egy matematika professzornál laktam a látogatás ideje alatt. Sokáig beszélgettünk, nagyon szimpatikus, emberi, logikus gondolkodású barátot ismertem meg benne. Különösképpen tetszett a véleménye, mely az emberek álláspontját tükrözte a konfliktus-zónában, nem pedig a százszor hallott politikait.

3_15.jpg

A látogatás további napjaiban felkerestük Jeruzsálemet, és annak különböző részeit, melyek igencsak eltérnek egymástól: míg a palesztínok által lakott részei kiköpött másai Jordániának, addig az izraeliek lakórésze elképesztően modern, egy az egyben, mintha Nyugat-Európában lennék! Rendezett, tiszta utcák, modern villamos (számomra már a tény, hogy van, önmagában meglepetés volt). Az emberek öltözködése is merőben eltér attól, amit a Közel-Keleten eddig láttam. Természetesen a legtöbb időt az óvárosban töltöttük, végigjártuk a Via Dolorosa-t, s megtekintettük a Szent Sír-templomot, az aranykupolás mecsetet, és a siratófalat, de biztos ki is hagytam pár dolgot még, nehéz mindenre emlékezni.

Elképesztő dolgokat láttunk, szinte el sem hittem, hogy tényleg ezeken a helyeken járunk, némelyektől még most is borsódzik a hátam!

4_12.jpg

Ráadásul itt még nem álltunk meg, tovább mentünk, ha már 35 km megtételével megtekinthettük a világ legrégebbi folyamatosan lakott városát, Jerikót. Sajnos itt csalódásomnak kell hangot adnom, ugyanis a város kettős képet mutat: egyrészt elképesztő termékeny, mindenhol fákat, gyümölcsöket, növényeket láttunk, másrészt szegény és poros. A turistákat mindenáron igyekeznek megkopasztani a helyiek, ráadásul kapjuk az udvariasnak aligha nevezhető megjegyzéseket is, ugyanis világít rólunk, hogy külföldiek vagyunk. Ennek ellenére képtelen vagyok negatív élményként elkönyvelni, hiszen láthattuk a Kísértés Hegyét, az ott épült kolostort, kipróbáltuk a hegyre vezető felvonót, s megtekintettük a Hisám palotát is. Nem mellesleg mindezt pazar időben tehettük. December ide vagy oda, a város fekvése miatt (tengerszint alatti 250 m, ami a világ egyik legmélyebb lakott városát jelenti) több, mint 20 fok és ragyogó napsütés kísérte utunkat. Nem úgy Jeruzsálemben, ahol visszatértünk után igen erős esőzés fogadott, s csak hogy példával is szemléltessem: némi sétálás után konkrétan átázott a rajtam lévő összes réteg: kabát, pulóver, póló egyaránt.

Mostanra már otthagytam a Szentföldet, s az ország elhagyása sem okozott különösebb nehézséget, mint ahogy a belépés sem. Néha nem is értjük, Európába születni mennyire szerencsés, a világ más részeihez képest. Például Jeruzsálembe sok barátom nem léphet be, csak azért, mert arab ország állampolgárai.

Azonban ezen történésekkel még korántsem ért véget a szünet, lesz még miről írnom bőven…folytatás következik!

Szerző: Bíró Ákos
Fotók: Bíró Ákos

A VilágEgyetemista blogon Campus Mundi ösztöndíjat nyert hallgatók történeteit ismerheted meg. Ha te is kedvet kaptál, pályázati információkat a Tempus Közalapítvány 
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagegyetemista.blog.hu/api/trackback/id/tr9014547060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Világegyetemista

Friss topikok

Címkék

Albuquerque (8) Allgemeines Krankenhaus (1) Amszterdam (1) Angkor Wat (1) Arches Nemzetipark (1) Arctic Circle Race (1) ARTEK (1) Assaqutaq (1) Athén (1) Ausztria (7) Ázsia (1) Ázsiai Játékok (1) banán (1) Bangkok (2) Bécs (6) Beregszász (7) bicikli (1) blog (117) Brouwerij t IJ (1) búcsú (1) Café Fürst (1) Campus (5) Campus Mundi (185) Campus Mundi freemover (1) Chiang Mai (1) chili (2) csípős (1) Dánia (1) durian (1) egyenruha (1) egyetemista (180) építészet (1) építkezés (1) Erdély (1) feminizmus (1) fenntarthatóság (1) fóka (1) Franciaország (4) freemover (3) gasztronómia (2) Grand Canyon (1) Groningen (1) Grönland (12) Grúzia (1) Hanoi (1) Hollandia (2) Hong Kong (11) Honvágy (1) hostel (1) Húsvét (3) Indonézia (3) Inodnézia (2) iszlám (1) Jakarta (15) Japán (1) Jordánia (15) kaland (1) Kambvodzsa (1) kampusz (2) Kanada (10) karácsony (1) Karib-tenger (1) karnevál (1) Kárpátalja (3) kávé (1) kert (1) Kína (8) Kolozsvár (1) Kolumbia (10) konferencia (2) Közel-Kelet (1) közlekedés (5) Krasznojarszk (11) külföldi félév (151) kutatás (3) lakhatás (2) Leidsepleinen (1) levelek (1) Lisszabon (1) Lolita (2) mangó (1) Marsrutka (1) McGill Egyetem (8) Medellín (1) MedUni Wien (1) mértékegységek (1) Milánó (1) milliomos (1) Mirabell kastély (1) Mödling (1) Moszkva (1) Mozartkugeln (1) Myanmar (1) Nabokov (3) Németország (12) New York (8) Normandia (2) nyelv (4) nyelvészet (1) Olas (1) Olaszország (13) önkéntesség (1) Oroszország (11) orvos (2) orvostudomány (3) ösztöndíj (157) Pado (1) Padova (10) padthai (1) papaya (1) pénz (1) Philadelphia (1) piac (1) Porto (5) Portugália (15) prom (1) pszichológia (1) részképzés (136) roadtrip (1) robogó (1) Románia (1) rovar (1) rövid tanulmányút (7) Salzach folyó (1) Salzburg (1) Schwedagon pagoda (1) Seegrotte barlang (1) Sisimiut (11) stratégia (1) street art (1) sushi (1) szakmaigyakorlat (21) szemét (1) Szentpétervár (1) szerzetesek (1) szilveszter (1) szivar (1) szöcske (1) szokások (1) Tajvan (1) tanulmányi ösztöndíj (157) taxi (1) TDK (1) tea (1) Tenerife (1) tengerpart (1) természet (1) tészta (1) Thaiföld (9) Tibiliszi (1) tömeg (2) Trento (1) Tübingen (11) túra (1) turista (1) Új-Mexikó (1) újév (1) Ukrajna (11) USA (15) vallás (1) Velence (1) vendégposzt (11) vendégposztoló (2) Verona (1) VilágEgyetemista (183) Vladimir Nabokov (1) wc (1) Wolf Dietrich von Raitenau (1) Zentralfriedhof (1) Címkefelhő