Legjobb lesz, ha rögtön két sztereotípiát megdöntök a bejegyzésem elején. Először is az indonéz emberek nem csak rizst esznek rizzsel. Másodszor, nem minden indonéz ember vékony.
A közel 18000 szigetből álló Indonézia konyhája igen sokszínű, a szó szoros értelmében.
Amikor megkérdeztem az indonéz barátaimat, hogy mik a fő fűszerek Indonéziában, azt a választ kaptam, hogy négy kategória létezik: fehér, piros, sárga és narancssárga.
Ugyanis a fűszereket színük szerint csoportosítják. Fehér színbe tartozik a fokhagyma, a hagyma, a kukui dió, a kókuszdió és a koriandermag; piros színű fűszerek a chili, a lilahagyma és a bors. Sárga kategóriát a kurkuma és a pandanlevél képzi, illetve a narancsba sorolják a római köményt, a kardamomot, a gyömbért és a galangált. Ezen kívül a szegfűszeg és a szerecsendió is értékes része a szigetvilág gasztronómiájának. A fűszerek változatosságából és sokféleségéből is adódhat, hogy nemhogy éhen nem halok, hanem oda is kell figyelnem, hogy mennyit eszem, hacsak nem gurulva szeretnék haza menni.
Az tény, hogy a rizs központi szerepet kap az indonéz étkezésben és minden nap esznek rizst. Ugyanakkor ebbe is csempésznek változatosságot, hiszen különböző módon készítik ezt el. Nagy kedvencem a lontong, ami banánlevélben vagy kókuszlevélben főtt rizst jelent. Amikor az egyik csoporttársamat megkérdeztem, hogy ezt az ételt otthon én is el tudnám-e készíteni, csak nevetett és azt mondta, amennyiben szerzek banán- vagy kókuszlevelet, akkor igen. Úgyhogy ezen a projekten még dolgozom!
Első lontongos élményem az volt, amikor satay mellé tálalták. Satay egy grillezett húsnyársat jelent mogyorószósszal. Ez az abszolút kedvenc! Annyira szeretem, hogy szinte mindennapi étkezésem részét képzi.
A tálalást különösen ötletesnek és egyedinek találom, Indonéziában szinte minden ételt banánlevélen tálalnak.
A maga egyszerűségével, de ugyanakkor ízlésességével ragad magával ez a megoldás.
Egy másik híres indonéz étel a rendang. Egyszerűen megfogalmazva a rendang egy kókusztejben főtt marhahúst jelent, amit gazdagon fűszereznek és természetesen rizzsel tálalnak. Míg a satay egy lágyabb, édesebb ízvilágot képvisel, a rendang a csípős ételek közé tartozik.
A dobogó harmadik helyét pedig a nasi goreng foglalja el, ami egy rizses egytálétel. Ezt lehet kérni hússal vagy rákkal is.
A nasi goreng egy biztos pont, hiszen ezt bárhol bármikor lehet kapni egy indonéz utazás során.
Számomra ez a három étel az abszolút kedvenc. Szóval aki Indonéziát választaná külföldi tanulása helyszínéül, nem kell aggódnia, nem 40 kilósan fog haza érkezni.
Szerző: Szamosi Éva
Fotó: Szamosi Éva
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Attilajukkaja 2018.11.14. 15:17:10
naneszórakozz 2018.11.14. 15:17:20
Nemrég voltam Malayziában, egyszer Indonézia is sorra kerül.