A következő blogbejegyzés ugyan most jelenik meg, de Enikő korábban írta, még a világjárvány kitörése előtt. Kiránduljunk egy kicsit gondolatban Enikővel, ha már erre a való életben most korlátozott lehetőségeink vannak.
A hétvége folyamán a tartományban található egyik leghíresebb túraútvonalat látogattam meg, amit csak „Chelva, a víz útja”-ként ismernek. Habár imádom a város forgatagát és Valencia állandó pezsgését, szükségem volt egy kis csendre és természetre; arra az érzésre, amikor csak menni kell és közben csodálni a gyönyörű tájat, magam mögött hagyni egy kis időre a szirénák és a forgalom zaját. Erre többek között azért is vágytam annyira, mert habár Budapesten tanulok, a családommal egy Miskolc melletti kis faluban élünk, ahova minden hétvégén hazamentem. Emiatt mindig nagyon igénylem a csendet és nyugalmat, amit itt a tengerparton kívül még máshol nem találtam meg. Ez a túraútvonal pedig tökéletes választásnak bizonyult, hiszen ötvözte a történelmet a természet szépségével.
Több szervezet is van a városban, amik különböző programokat, kirándulásokat és utakat szerveznek a külföldi diákok számára, hogy megismerjék nem csak az országot, de a várost, és annak környező vidékeit is. Követni szoktam ezen csoportok eseményeit a különböző média platformokon, hogy mindig értesüljek az aktuális lehetőségekről. Így akadtam rá erre a túrára is, amit a lehető legjobb időpontban szerveztek!
Chelva egy kis falu Valencia tartományban, ami hatalmas múltra tekint vissza. A régészek több bronzkori ereklyét is feltártak itt, illetve a rómaiak által épített több épületmaradvány, út és csatorna is fennmaradt, amik mind részét képezik a túraútvonalnak.
A 15 km-es túrát egy közeli faluban kezdtük, ahonnan felsétáltunk a hegyekbe, átkeltünk a római csatornákon és jónéhány szakadékon átívelő hídon is. A hegyi túránk Chelvába vezetett, ahol az egész délelőtti séta után megpihentünk a parkban és feltöltődtünk, hiszen ekkor még csak az út felét tettük meg. Ezidáig a történelmi emlékeket látogattuk meg az erdőben, ezután pedig a Chelva-folyó útját követtük. A folyóparton sétálva, a víz csobogását hallgatva, mindannyian csendben figyeltünk, hallgattunk. A folyó egy csodálatos vízesésbe és egy kisebb tóba torkollott, ahol nyaranta megmártózhatnak a fáradt kirándulók.
Elmondhatom, hogy habár mindannyiunk számára fárasztó, de igazi kikapcsolódás volt ez a kiruccanás az egyetemi mindennapok közepette! Nekem pedig kicsit felidézte az otthont, és enyhítette a honvágyam, ami be kell valljak, két hónap után már alkalomadtán rám tör.
Szerző: Juhász Enikő
Fotók: Juhász Enikő
Enikő azóta hazautazott és távoktatásban folytatja az ösztöndíjas félévét. A blogolást azonban nem szeretné abbahagyni, így olvashattok még tőle a szemeszterben bejegyzéseket.
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
