Az Egyesült Királyság egyetemei a világ élvonalába tartoznak az oktatás és a kutatás tekintetében is. Minden évben rengeteg jelentkezés érkezik a felvételi időszakban a híres brit felsőoktatási intézményekbe. De mitől különleges és más az itteni egyetemi élet?
A brit felsőoktatási rendszer
A témában készült jelentés alapján az egyetemeknek több célja van: az oktatás, a kutatás és az innováció előrevitele, ösztönzése a gazdasági növekedés érdekében. 2015-ös adatok alapján 164 felsőoktatási intézmény volt az országban, elhelyezkedést tekintve nagyrészt Angliában. Az országban a hallgatók viszonylag magas tandíjat fizetnek, amelynek az oka többek között az, hogy az egyetemek finanszírozásának legnagyobb részét (44%-át) a tandíj adta, az állami támogatás pedig 26%-os aránnyal szerepelt a költségvetésben. Ezt is figyelembe véve számos külföldi hallgatót vonzanak az egyetemek, az Egyesült Államok mellett az itteni intézményekben tanul a legtöbb nemzetközi hallgató.
Az egyetemek rangsorában előkelő helyet foglal el a Russell Group 24 egyeteme, köztük Oxford, Cambridge és Edinburgh. A csoport célja, hogy intézményeinek optimális feltételeket teremtsen, és továbbra is társadalmi, gazdasági és kulturális eredményeket érjenek el világelső kutatásuk és oktatásuk révén.
Az egyetemi alapképzés általában három, egyes esetekben négy évig tart, amit egy mester és doktori képzés követ. Rengeteg lehetőség van ezentúl egy vagy két szemesztert eltölteni egy brit egyetemen, jelenleg még például az Erasmus+ program keretében, vagy a Campus Mundival, mellyel én tanulok itt.
Benyomások
Tapasztalataim alapján – kizárólag online oktatásban való részvétellel, gazdasági képzésen – az órarend és az órák felépítése is jelentősen különbözik a hazai rendszertől. Kevesebb a kontaktóra a professzorokkal és rövidebbek az órák, a szemináriumok pedig interaktívabb módon zajlanak. Sokkal nagyobb hangsúly kerül az önálló tanulásra, olvasásra, kutatásra. Az elvárások tekintetében a hangsúly az esszéken, beadandókon van: olyan munka az elvárt, amely kevés szóban is képes megmutatni, hogy a hallgató érti és képes alkalmazni a tanultakat.
Az osztályozás többeknek meglepetés volt a vendéghallgatók közül. Magyarországon, sok más országokhoz hasonlóan a 85-90% feletti eredmény számít jónak, míg az Egyesült Királyságban csak a legjobban tanulók szereznek 70% feletti eredményt.
Forrás: University of Edinburgh Marking Scheme
A professzorok általában nagyon segítőkészek és igyekeznek érdekessé tenni az órákat. Több alkalommal hívtak neves vendégelőadókat, esetenként volt alumni tagokat. Nagy figyelmet fordítanak az alumni kapcsolatokra, amely tagjai szívesen segítik az egyetem jelenlegi hallgatóit.
Úgy érzékeltem, hogy a kevesebb számú – de munkában nem feltétlenül kevesebb - kurzus miatt a hallgatóknak általában több ideje van, emiatt például egyszerűbb csoportmunka esetén időpontot egyeztetni. Sokan aktívak a rengeteg ‘socitey’ egyikében, alapítanak új egyesületeket vagy vesznek részt egyéb elfoglaltságokban az egyetem mellett.
Számomra egy pozitív értelemben vett kihívás és élmény az Egyesült Királyságban való tanulás, amely segítségével egy új látásmódra tehetek szert.
Szerző: Kovács Anna
Fotók: Kovács Anna
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát és Instagramját is!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
