Alapvetően napos-mosolygós lány vagyok, ami leginkább azt jelenti, hogy ha süt a nap és jó az idő, az esetek 99%-ban nagyon vidám és jókedvű vagyok. Ellenben az esős idő sokszor rá tudja nyomni a bélyegét a hangulatomra. Nos, Normandia – ahol a külföldi félévemet töltöm – mondjuk úgy, hogy nem igazán a napsütéses órák magas számáról híres. Mégis nagyon jól érzem magam, és egyáltalán nem bántam meg, hogy pont ez az a hely, ahol átélem a Campus Mundis élményeimet.

Normandia nagyon sokszínű. Leginkább szürke.

Pár hete voltunk egy buszos kiránduláson az Erasmusosokkal és a benzinkúton belebotlottam az alábbi képeslapba. A felirat rajta magyarul annyit tesz, hogy „a szürke 50 árnyalata… Normandiában”. Hát mit ne mondjak, van benne valami!

Annak ellenére, hogy eleinte azt gondoltam, nem lesz majd egyszerű megszoknom ezt az időjárást - ami gyakran tartogat borús, gyakran kisebb záporokkal tarkított napokat - hamar eljött az a pillanat, amikor már egyáltalán fel sem tűnt, hogy épp nem ragyogó napsütéses időben indulok a reggeli órámra vagy a nekünk szervezett kirándulásra. Az utóbbiból pedig azért akad bőven, hiszen Normandiában rengeteg olyan hely van, amit érdemes felfedezni.

A legelső ilyen közös kirándulás alkalmával Honfleur-be és Étretat-be látogattunk el. Honfleur egy igazán aranyos kikötőváros, Étretat pedig festői kilátásával és függőleges sziklafalaival nyűgözött le minket. Az, hogy néha szemerkélt kicsit az eső vagy fújt a szél, semmit sem vett el a látványból, a jókedvünkből meg pláne nem!

Honfleur          

Étretat

Következő alkalommal a normandiai partraszállás helyszíne volt az úti célunk, az itt készült képek láttán pedig két dolgot is megállapítottam. Egyik az, hogy igazán jó ötlet volt az utazás előtt beszereznem az esőkabátot, sok hasznát veszem a félév során. Amiből máris következik a másik dolog: a lila esőkabátom a normandiai félévem szimbólumává vált, végigkíséri velem szinte az összes utazást, ezt a Mont-Saint-Michelben készült képek is jól szemléltetik. Mont-Saint-Michel pedig az abszolút kedvencem lett ez idáig, a kis sziget a rajta található apátsággal igazán mesebeli látványt nyújt.

Normandiai partraszállás helyszínén

Mont-Saint-Michelben délutánra a nap is kisütött

Nem hagyhatom ki a felsorolásból azt a várost sem, ami ezekben a hónapokban az otthonomat jelenti. Rouen kedves kis utcái mellett katedrálisáról is híres, teljes joggal. Erről a katedrálisról egyébként Monet több, mint 30 képet festett, nekem mégis az a kép a kedvencem, amit egyik este csináltunk a többiekkel a kivilágított épület előtt.

A híres katedrális

Normandia tehát rengeteg felfedeznivalót rejt magában, és azért akadnak olyan időszakok is, amikor élvezhetjük a tavaszi napsütést és egy felhő sem árnyékolja be napjainkat. Azért a jó időt mindenki igyekszik a lehető legjobban kiélvezni, szünetben kiülünk az egyetem előtti füves területre, vagy ha épp nincs óránk, akkor a Szajna partján sétálgatunk, ami igazán hangulatos.

Én viszont akkor sem szomorkodok, ha épp esik az eső, hiszen ez a félév megtanított rá, hogy esőben is legalább ugyanúgy tudjam élvezni a napjaimat és ugyanolyan felhőtlenül tudjak mosolyogni, mintha hét ágra sütne a nap. :)

És mikor a többiekkel az időjárás kerül szóba egy esős napon? Már csak nevetve legyintünk rá, hogy „hát persze, Normandiában vagyunk!”

Szerző: Sándor Lilla
Fotók: Sándor Lilla

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F