Ha az ember egy egész szemeszteren át Svédországban tanul, kihagyhatatlanok az utazások. Egyrészt a svéd tájak is rengeteg csodát rejtenek, mind télen, mind nyáron, másrészt nagyon olcsó repjegyeket lehet kifogni Stockholmból, akár belföldi járatokra, akár a környező északi országokba.
Életem egyik legnagyobb élménye volt a kiruna-i utazás. Kiruna a világ egyik legnagyobb vasérclelőhelye, amelyre egykor a náci Németországnak is fájt a foga. Emiatt alakultak ki nagy tengeri és szárazföldi harcok a nem messze lévő norvég kikötővárosban, Narvikban.
A település körülbelül 100 kilométerrel van az északi sarkkörön túl, és vonattal, valamint repülővel is meg lehet közelíteni Uppsala irányából. Én a vonatot választottam, és nem azt mondom, hogy életem legkomfortosabb 2x15 óráját töltöttem ott, de azért az öt napért, amit a sarkkörön túl töltöttem, abszolút megérte.
Kirunát nagyjából 20 ezren lakják, az itt élők nagy része a bányából vagy idegenforgalomból él. Apropó, bánya: a múlt század végén fölfedezték, hogy a bányászati tevékenység miatt a város süllyedni kezdett, viszont a svéd kormányzat úgy döntött, hogy nem a bányát zárja be, mert az túl költséges lenne, hanem a várost helyezik arrébb több intézkedés és támogatás segítségével.
Nem fogtam ki a legjobb időt, az első este nem is láttam sarki fényt. Második napomon egy, a város körül tett túra után következett életem első, és remélem nem utolsó snowmobile túrája. Kicsit féltem az elején, hogy hogyan tudom majd kezelni a járművet, de aki hasonló kételyekkel küzdene, azt megnyugtatom, a lehető legegyszerűbb vezetni.
Sajnos ekkor is felhős lett az ég, azonban elképesztő szerencse folytán, szinte a semmi közepén megjelent előttünk Aurora, és perceken keresztül csodálhattuk őt. A harmadik napon úgy döntöttem, meglátogatom Narvik kikötővárosát. Ekkorra már föloldottak minden korlátozást a skandináv országokban, így a határátlépéssel nem volt semmilyen probléma.
A vonatút oda-vissza 2,5-2,5 óra, helyben körülbelül ugyanennyi ideje van az embernek, hogy elérje a visszainduló járatot. Maga Narvik nem annyira nagy szám, hogy érdemes legyen bevállalni érte 5 óra vonatutat, azonban nem is a város, hanem az „Arctic Circle” vonatút a lényeges az egész utazásban. Elképesztő dolgokat lehet itt látni, főleg Abisko térségétől kezdődően, illetve amikor már a fjordokhoz ér a vonat. Tuti tipp: odafelé a vonat jobb oldalán, visszafelé a bal oldalán kell helyet foglalni!
Negyedik napomat egy rövid séta után esti kutyaszános túrával töltöttem, melynek során nem láttunk ugyan sarki fényt, de így is hatalmas élmény volt. Ezt követően visszaindultam Uppsalába, ahol a vonaton töltött éjszaka után egy jókora alvással nyugtáztam az ötnapos sarkköri kalandot.
Szerző: Faragó István
Fotók: Faragó István
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát és Instagramját is!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
