Németország... szervezettség, multikulturalizmus, sör, politikailag aktív társadalom, biciklisek mindenhol, zöld energia, sportnemzet, betétdíjas üvegek, elektromos autók, öko, bio. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a féléves tapasztalataimat, talán ezen szavak rendszertelen egyvelege jutna először eszembe. De ne rohanjunk ennyire előre.

Egy szürke hétköznapon kezdődött az egész... Épp az e-mailjeimet böngésztem az egyetemről hazafelé, mikor felugrott egy olvasatlan üzenet:

ösztöndíjas státuszt nyert.

Hirtelen életem egyik legemlékezetesebb napjává dicsőült ez a nap, hiszen megalapozottá vált a hónapok óta szövögetett tervem a féléves németországi részképzésemről. A célpont Köln, még konkrétabban a Cologne Business School volt.

Már az előkészületekkor úgy döntöttem, hogy a külföldi félévemen a szakmai fejlődésemre fókuszálok. Egyrészt azért határoztam így, mert szerettem volna, ha a külföldi tanulmányaim során teljesíteni tudom az otthon elvárt kreditszámot, elkerülve a féléves csúszást, másrészt pedig úgy gondoltam, hogy az oktatási rendszeren keresztül is nagyon sokat meg lehet tudni egy ország kultúrájáról, a hallgatók életviteléről, a tanárok mentalitásáról.

A tanóráink nem voltak előadásra és gyakorlati órákra bontva, hiszen a magánegyetemnek köszönhető kis hallgatói létszám (kb. 1400 fő) megengedte, hogy az összes órát családias (átlag 20-30 fő)  környezetben tölthessük. Ezt az oktatási formát kedvezőnek tartom, hiszen nem 2-3 nap után gyakoroljuk az előadáson elhangzottakat a hét másik felében tartott gyakorlaton, hanem párhuzamosan tudjuk a kettőt elsajátítani, ami ténylegesen hatékonyabbnak bizonyult.

Az oktatói színvonal nagyon magas volt, a tanárok többsége sikeres, nagymúltú karriert tudhat maga mögött, aminek köszönhetően az órák nem voltak „könyvszagúak”: igyekeztek praktikus, az üzleti életben használható tudást átadni.

Az iskola szervezésében részt tudtam venni a világ egyik vezető logisztikai szolgáltatást nyújtó cége, a UPS európai csomagfeldolgozó központjának látogatásán. Az üzemi terület a reptér biztonsági területén belül helyezkedik el, így fokozott ellenőrzések után, kizárólag az egyedi belépőkártyánk és a látogatást vezető munkatársak jelenlétében járhattuk végig a hatalmas létesítményt.

Természetesen a tanulás mellett a hallgatói életből is próbáltam minél aktívabban kivenni a részem. Ilyen volt az egyetem által szervezett év eleji bevonó program, az iskola közösségi termében rendezett események, a random házibulik a kollégiumban és természetesen a kölni karnevál.

A kalandvágyóbb hallgatók társaságában ellátogattunk Hamburgba is, ahol a 3 nap alatt megismerhettük a híres kikötővárost, amit a németek a Világ Kapuja néven emlegetnek.

A vizsgáim után úgy döntöttem, maradok még egy hónapot ebben a pezsgő diákvárosban és kipróbálom azokat a dolgokat, amelyekre az egyetem miatt nem maradt idő. A legjobban talán a sportolás vonzott. Rendkívül diákbarát rendszernek tartom, amit a németek működtetnek: az egyetemeken nincs előírva kötelező sportolás, azonban egy szervezet, összefogva az összes felsőoktatási intézményt, rendkívül széleskörű lehetőséget biztosít a sportolni vágyóknak. A sportok többsége teljesen ingyenes, egy részükre pedig jelképes összeget kell csak a regisztráláskor befizetni. Így tudtam kipróbálni az amerikai focit, a rögbit, a modern táncot, a hip hop táncot, a karatet és a kungfut.

Szerző: Iványi Dávid
Fotók: Iványi Dávid

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001