Még az őszi félév otthoni vizsgái előtt el kellett intéznem a tárgyfelvételt az Uppsalai Egyetemen, ugyanakkor a választott tárgyaimnak az egyetemi rendszerbe való bevitelét az itteni nemzetközi koordinátor kezelte. Ami a legfurcsább volt számomra, az a study pace minden egyes tantárgynál, amiből az is rövidesen világossá vált, hogy maximum három tárgyat vehetek föl kinti tartózkodásom alatt.

A rendszer lényege a következő: először is egy tárgy jellemzően nem megy végig a féléven, hanem a szemeszter első, vagy második részében, egy negyedévig tart. Minden egyes tárgyhoz van rendelve egy study pace, ami az ECTS-kreditjeit is meghatározza.

Először is, az oktatás január 17-től június 5-ig tart az egyetemen. Én három tárgyat vettem fel a félévre: az egyik az International Business, amely 100 százalékos study pace-szel rendelkezett, és ennek megfelelően 15 ECTS-kreditet biztosított, ezért emellé nem is tudtam mást fölvenni. A tárgy oktatása január 17-én kezdődött, és a március 18-i vizsgával fejeződött be.

Március 23-i kezdettel, június 5-i befejező dátummal vettem föl két további tárgyat, 50-50 százalékkal és 7,5-7,5 ECTS-kredittel. Az egyik egy Leadership kurzus volt, a másik pedig Nemzetközi üzleti jog, amelyből a vizsga közeleg, és jelen sorok írása előtt és után is az arra való készüléssel foglalkozom.

Szerencsére mindhárom tárgyat sikerült elfogadtatnom otthon az ebben a félévben kötelező kurzusok valamelyikeként, a további három tantárgyat pedig kedvezményes tanrendben vettem föl. Ezek közül már kettőt teljesítettem is, a harmadikra viszont még június közepén haza kell mennem vizsgázni. Ha az sikerül, akkor egyetlen tárggyal sem csúszok meg a külföldi félév ellenére.

Összességében azt el lehet mondani, hogy az órák az egyes tantárgyaknál ugyanannyi időt vesznek igénybe, mint Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az egyetemre hetente maximum kétszer-háromszor kellett bemennem. Ami viszont kiegyenlíti az otthoni és az itteni munkát az egyetemi kurzusokkal, az az önálló munka.

Uppsalában sokkal inkább elvárják egyrészt a szakirodalom feldolgozását, másrészt a számonkérés beadandók vagy tesztek formájában sokkal gyakoribb. Ugyanakkor klasszikus értelemben vett vizsgaidőszak nincsen, a Leadership tantárgyat például egy végső beadandóval zártuk, a másik két kurzuson pedig a vizsga maximum 40 százalékát adja a végső pontszámnak.

Klasszikus vizsgaidőszak tehát nincs, általában a kurzus utolsó időpontján van egy nagyobb volumenű teszt, amit vizsgának hívnak. Őszintén szólva ez a rendszer sok szempontból tetszett nekem, már csak azért is, mert amellett, hogy gyakorlati tudást ad, az még jobban is rögzül.

Emellett hiába kell többet foglalkozni a tantárggyal a félév közben, ennek ellenére sokkal nagyobb mozgástere van a hallgatónak a saját időbeosztása területén, és megnyugtathatok mindenkit – bár ez szerintem az eddigi blogbejegyzéseimből is egyértelmű -, volt rengeteg lehetőségem a szórakozásra és a szabadidőm minél kreatívabb eltöltésére.

Szerző: Faragó István

Fotók: Faragó István

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001