Avagy, hogy dőlnek meg sztereotípiák, és derülnek ki érdekes tények egy beszélgetés során

A tény, hogy külföldiek közt élek, nemcsak abban segít, hogy használjam az idegennyelveket, hanem olyan dolgokat van szerencsém megtudni és megtapasztalni, amiket korábban otthon Magyarországon teljesen máshogy gondoltam.

Halihó!

Még nem írtam arról, hogy milyen is itt lakni Tübingenben, és milyen az élet az itteni lakosok szemével, meg persze mik azok a különbségek, amelyeket én eddig észrevettem a német és a magyar mindennapok között.

Tübingeni lakosként

Arról már az előző cikkemben is szó volt, hogy mennyi mindenben voltam szerencsés, mióta itt vagyok és ez a lakásomra, a „tübingeni otthonomra” is igaz. De, hogy miért is gondolom ezt?

Először is tudni kell, hogy Tübingen egy zöldváros. Ez a szemlélet mind a környezetvédelemre, mind a jelenlegi önkormányzati párt tevékenységére is igaz. A polgármester nem engedi ugyanis, hogy a város területileg terjeszkedjen, az új házak építése ezért nem lehetséges. Viszont a város lakosságának száma folyamatosan nő, egyre több az egyetemista és a fiatal családok száma. Emiatt viszont igazán nehéz jó szállást találni itt. Persze külföldi hallgatóként, ha időben jelentkezik az ember, akkor biztosítva lesz neki egy saját szoba, csak hát az sem mindegy, hogy hol és mennyiért.

Én a város déli részén élek, teljesen a település határában, ami már nem is igazán Tübingen, hanem egy másik város.

Hétvégente és esténként egyáltalán nincs buszközlekedés ide, ami azt jelenti, hogy szinte mindig gyalogolok, de legalább a napi kilométer szám biztosítva van számomra.

Ezt leszámítva pedig egy nagyon jó lakásban kaptam szobát. Két tüneményes, kedves német lánnyal lakok együtt. Az élet pedig teljesen más itt, és ez számomra nagyon furcsa, mert egyetemista éveim óta mindig kollégiumban, sok emberrel együtt, szobatárssal megosztott szobában laktam.

Nem tudom, miért erre a környékre kerültem, mert a legtöbb külföldi hallgató egy másik jóval nagyobb lakóparkban kapott szobát, ahol az egyetemisták többsége él. A jelentkezéskor én is azt jelöltem meg, és kicsit csalódott is voltam, hogy nem ott kaptam szállást. Viszont ott (most már tudom) nem lakások, hanem diákszállások vannak, több személy osztozik a konyhán és fürdőn, és nem olyan tiszta és nyugis környék, mint itt. Én most bármikor elmehetek bulizni, sok emberrel együtt tudok lenni, de mikor szeretnék, akkor visszajövök, és itt vár a hatalmas saját szobám, kis tiszta konyha, fürdő és a néha oly jóleső privát szféra.

Helyiként az élet

Ne gondolja senki, hogy én itt mindent rózsaszín szemüvegen keresztül látok, mert itt sincs kolbászból a kerítés. Az idő például most már nagyon hideg és zord. Ezen kívül az utcákon ugyanúgy látni a szegénységet. Ott van a szétdobált szemét és ez mind nem olyan szép látvány. De még így is sokkal élhetőbb, mint egy nagyváros, például Budapest.

A németekről sokszor hallani, hogy zárkózottak, törtetők, individualisták. Én ezt abszolút nem tapasztaltam. A lakótársaim, a Tandem-partnerem és minden német nagyon kedves, segítőkész, nyitott.

Idáig az egyetlen dolog, ami nem tetszett, hogy itt a szórakozóhelyeken, bárokban lehet dohányozni. Utálom és mindig úgy érzem, hogy füstmérgezést kaptam egy este után. Ezzel szemben viszont imádom, hogy itt minden annyira környezettudatos. A szelektív hulladékgyűjtés, a boltok reklámjai, az emberek gondolkodásmódja is mind erre van ráállítva.

Minden hétvégén vannak bolhapiacok a városban, remek dolgokat lehet találni, és a neten is mindenki keres és ad el sokszor teljesen ingyen is. A városban rengeteg a program, mindig találni egy jó mozit, koncertet vagy bármit, ha ilyenhez van kedve az embernek.

Meg persze a sok utazás hétvégenként. Tübingen nagyon klassz helyen van, rengeteg látnivalóval a közelében, maximum pár órányira, de a svájci és a francia határ sincs messze. Tervben vannak ezek is, sőt néhány helyre már a jegyem is megvan.

Szerencsére Zsófival, a másik magyar lánnyal és új legjobb barátnőimmel lehet tervezgetni, mert ők is rengeteg helyet meg akarnak nézni, míg itt vannak. A hétvégén például a csodaszép, Hohenzollern kastélyt látogattuk meg, ami még a rendkívüli hidegben és esőben is fantasztikus élmény volt.

Egyetem és sok-sok ismerős

A hétköznapok az egyetemmel telnek, de persze csak lazán. Mikor nincs órám, sokszor vagyok a könyvtárban vagy az egyetemi kávézóban. Nagyon szuper hely, mindig tele van emberekkel és nagyon jó a légkör. Az órákat is élvezem, egyelőre teljesíthetőnek érzem a követelményeket, és a legjobb, hogy minden órán valamelyik barátommal, ismerősömmel ülök együtt. Sosem vagyok egyedül egy kurzuson sem, sőt, ha csak végig megyek a legfontosabb egyetemi utcán vagy beugrok egy kávéra az egyetemi kávézóba is, mindig összefutok valakivel, akivel lehet kicsit beszélgetni.

Délután beszélgetés és mellé tények, ellentétek, érdekességek

A legérdekesebb, leghasznosabb dolgokat azonban nem az órákon szedem magamra. Elég csak másokkal beszélgetni, és olyan dolgok derülnek ki, vagy olyan kontextusban tapasztalok meg dolgokat, amikről addig csak másodkézből hallottam.

Imádok török, ausztrál és francia barátnőmmel együtt politikáról, szokásokról, történelemről beszélgetni.

Annyira érdekes hallani, hogy például a második világháborút egy-egy nemzet hogyan élt meg, vagy kinek mik a benyomásai egy aktuális politikai eseményről. Egészen máshogy gondolkodik mindegyikünk, de mégis ez teszi a közös kávézást, vacsorát vagy borozgatást annyira különlegessé.

Lebilincselő hallgatni, ahogy a török barátnőm egy másik kurd lánnyal érvel a kurd autonómiával kapcsolatban, ahogy a német és a francia lakótárs beszélget az EU-ról, vagy ahogy az olasz lány egy svéd lánnyal vitatja meg a különböző szépségápolási dolgokat, melyet az egyik komolyan vesz, a másik pedig egyáltalán nem foglalkozik vele.

Magyarként furcsa, ugyanakkor különleges érzés ezeket megtapasztalni. Minden nemzet képviselőjénél találok valamilyen hasonlóságot, ami nálunk otthon is teljesen úgy van, de mégis azt érzem, mindenkitől különbözök. Ennek azonban nagyon örülök és imádom magamba szívni a rengeteg új dolgot.

Mindezek tükrében még mindig nagyon szeretek itt éni. Igazi otthonom lett Tübingen a barátokkal és minden mással együtt, és már most fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy pár hónap múlva elhagyom ezt a helyet.

Viki voltam innen Tübingenből. Nektek írom, rólunk szól.

Nationalities on the table

Or how stereotypes are collapsed, and interesting facts are revealed during a conversation

The fact that I live among international people, not only helps me to use foreign languages, but I have the opportunity to know and experience things that I had been thinking differently from home in Hungary.

Hello!

I haven’t written about yet how to live in Tübingen and how the life is with the eyes of the people here, and of course what the differences are that I’ve already noticed between Germans and Hungarians everyday.

As a resident of Tübingen

It was in my previous article that I was really fortunate in quite everything since I’ve been here, and this is true of my accommodation, of "my home in Tübingen". But why do I think so?

First of all, you have to know that Tübingen is a green city, which fact is both true for the environmental protection and the current local government party. The mayor doesn’t allow the city to expand territorially; construction of new houses is therefore not possible. However, the population of the city is constantly increasing, more and more university students and young families want to live here. Because of this, it’s really hard to find good accommodation in Tübingen. Of course, as a foreign student, if you apply for in time, you’ll certainly be provided with a private room, but it’s also important where and how much for it.

I live in the southern part of the city, completely in the settlement border, which is not really Tübingen but another part of town. There is no bus service at the end of the week and in the evenings, which means that I'm almost always walking, but at least the enough daily walk is guaranteed. Apart from this, I got a room in a very good apartment. I’m living with two fantastic, nice German girls. So, life is quite different here and this is a very strange thing for me, because since my university years I have been always living in a dormitory with many people and in a room shared with a roommate.

I don’t know why I got this area as place of accommodation because most foreign students had a room in a much larger residential park where most of the students live. At the time of the application I also chose that place and I was a little disappointed when I didn’t get my flat there. But there (now I know) are no apartments, only student accommodation, where you share with more people the kitchen and bath and not as clean and quiet as here.

Now I can go to party any time, I’m together with many people, but when I want to, I’ll come back to my flat where my enormous room, cute kitchen and clean bath and the sometimes-wanted privacy are waiting for me.

The life as a local person

Nobody should thinks that I see everything through pink glasses here, because the money doesn’t grow on trees here also. The weather, for example, is now very cold and harsh. You can watch besides the poverty on the streets as well. There are trash and other for the eyes not so beautiful thing on the roads too. Nevertherless, it’s far more livable than Budapest.

Germans are often heard of being locked up, carrerist, and individualists. However, I absolutely haven’t experienced it. My roommates, my Tandem partner, and every German are very kind, helpful, open.

So far, the only thing I didn’t like was that smoking is allowed in the bars and bars here. I hate it and always feel get a smoke poisoning after when I went out. On the other hand, I love that everything is so environmentally conscious here. Separate waste collection, advertisements for shops, people's mindset are all set to this and I like it very much.

Every weekend there are flea markets in the city, great things can be found and on the internet everyone is looking for and selling many things sometimes completely free too. There are plenty of programs in the city also. You can always find a good movie, theatre, concert or anything if you feel like doing it.

And of course, there are many trips on weekends. Tübingen is a very nice place with plenty of attractions and really good cities for max. a few hours. And of course, the Swiss and the French borders aren’t too far for alonger excursions ... They’re in plan also, and even to some places I’ve my ticket too.

Fortunately, with Zsófi, the other Hungarian girl and with my best friends here I can plan because they also want to watch a lot of nice places while they’re here. During this weekend, we’ve visited the beautiful Hohenzollern Castle, which was a fantastic experience in the extreme cold and rain too.

University and many acquaintances

The weekdays are about the university, but of course they’re quite easy. When I have no class, I often go to the library or to the university cafeteria. It's a super place, always full of people with a nice atmosphere. I also enjoy the lessons, and now I feel that the requirements can be fulfilled by me and the best is that I’m always sitting together with one of my friends and acquaintances on every lesson. I'm never alone on one course, or even if I'm just going through the most important university street or getting into a cafe at the university cafe, I'll always meet someone with whom I can talk a little bit.

Talks in the afternoon and besides facts, contradictions, curiosities

But the most interesting, most useful things I don’t learn in the lessons. It’s enough to talk with others and such things can be found out or such things I can experience in a context that I've just heard from a second-hand.

I like talking with my Turkish, Australian and French girlfriend about politics, customs, and history. It’s so interesting to hear for example, how a World War II’s lived out by a nation or what kind of impressions they have about a current political event. Yes, everyone is thinking differently, but it does make the coffee, dinner or wobbly together so special.

It’s magnificent to listen to my Turkish girlfriend arguing with another Kurdish girl about Kurdish autonomy, as one German and one French flatmate are talking about the EU, or as the Italian girl chats with a Swedish girl about the various beauty-care things which is for one seriously important, while the other does not deal with it at all.

As a Hungarian it’s a strange, but also a special feeling to listen to these conversations, because I find a similarity to every nation's representative, which is quite the same with ours at home, on the other hand I’m still different from everyone else. However, I am very happy, and I love to absorb the many new things.

In the light of all these, I still love living here. It's been my real home in Tübingen with friends and everything else and I'm already hurting my heart when I’m just thinking of leaving this place in a couple of months later.

I was Viki from Tübingen. I write to you and it’s about us.

Szerző: Szenyéri Viktória
Fotók: Szenyéri Viktória

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F