Mivel az eddigi cikkeimben nem túl sok szó esett arról, hogy pontosan mi is a doktori kutatásom, amit itt Brazíliában végzek, ezért ez alkalommal egy kicsit többet fogok elárulni a részletekről, a tömegközlekedéses cikksorozatot pedig majd ez után fogom folytatni.

Mint már az első írásomban említettem, a Miskolci Egyetemen végzett kulturális antropológia mesterképzés során itt, a São Paulo-i magyar kolóniában végeztem a terepkutatásomat, ahol a magyar hagyományőrzés jellegzetességeit vizsgáltam. Mivel nagyon beleszerettem a brazíliai portugál nyelvbe és az országba, ezért próbáltam olyan témát választani a doktori kutatásomhoz, aminél az eddigi tapasztalataimat és kapcsolatrendszeremet is hasznosítani tudom. Így pár év keresgélés után találtam rá a Pannon Egyetemen, az akkor még elég frissnek nevezhető és teljesen angol nyelvű doktori képzésre, ahol a többnyelvűséget kutatják egyéni, társadalmi és pedagógiai szinten (vagy ha úgy tetszik, neurolingvisztika, szociolingvisztika és pszicholingvisztika témakörökben). Örültem, hogy végre akadt olyan doktori képzés, ami nagyon is érdekel, és ahová beilleszthető a korábbi kutatásom, plusz a nyelvi vonalat kidomborítva tovább bővíthető egy doktori kutatássá.

De mit is csinálok pontosan? Fel kell mérnem és összevetnem a nagyobb brazíliai magyar közösségek nyelvhasználati szokásait, azaz interjúzom kell és kérdőíveket készítenem, valamint előadásokat tartanom a kutatásról és a különböző óhazához kapcsolódó lehetőségekről (pl. magyarországi pályázati lehetőségek, oktatási és egyéb programok). A São Paulo-i magyar kolónia mellett még a Rio de Janeiroban, valamint a Nova Friburgoban (Rio állam) élő magyarokat vizsgálom, de nem elhanyagolható a Jaraguá do Sul-i magyar közösség sem, mely az 5. generációs magyarok telephelye Dél-Brazíliában. Sajnos a doktori kutatás során nincs lehetőségem a kis magyar koncentrációval rendelkező települések vizsgálatára, de így is szerencsésnek mondhatom magam, hogy több helyszínről tudok nektek tippeket és élménybeszámolókat írni.

Először még a pandémia előtt tudtam csaknem 3 hónapot a Riói PUC-Rio katolikus egyetemen tölteni egy Campus Mundi szakmai gyakorlat pályázattal, majd 2021. november-decemberében 1 hónapot a rövid tanulmányút programmal, aminek során a helyi CELPE-Bras nyelvvizsgát is megcsináltam. Aztán átutaztam São Pauloba, és az USP Egyetemen folytattam külföldi mobilitásomat.. Tehát már 2021. november 14-e óta itt vagyok, tanulok és kutatok, valamint próbálok segíteni az itteni magyar közösségeknek és oktatóhelyeknek, miközben gyűjtöm az adatokat, illetve cikkeket írok közben.

A doktori kutatásom célja, hogy feltárjam a magyar nyelv helyzetét, hogy milyen lehetőségeket biztosít Brazília a tradicionális bevándorló és őshonos kisebbségek számára. Ezen felül megvizsgálom a brazíliai magyar nyelv megőrzésének és revitalizációjának lehetőségeit, hogy a csaknem 200 éve használatban lévő magyar nyelv ne tűnjön el hosszabb távon Brazília igencsak sokszínűnek nevezhető színpalettájáról. Ugyanis több, mint 274 nyelvet használnak a 2010-es népszámlálás adatai alapján ebben az országban (Brazil Statisztikai Hivatal - IBGE). Szóval remélem, hogy ezzel a munkával tudom támogatni a brazíliai magyar nyelvmegőrzést, mely biztosítani tudja az óhazához kapcsolódó magyar gyökerek megőrzését és a magyar kultúra tovább élesét itt, ebben a csodálatos, de hazánktól oly messzire eső országban.

Szerző: Thomázy Timea

Fotók: Thomázy Timea, Google maps

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001