Mielőtt elhagytam Magyarországot és nekivágtam az öt hónapos jakartai kalandomnak, az interneten utána néztem, hogy mivel és hogyan tudnék Indonéziában közlekedni. Naivan abból indultam ki, amit eddig láttam, vagy amiben felnőttem, és sosem gondoltam volna, hogy a közlekedés olykor nem fog zökkenőmentesen menni.
Bár Magyarországon kihalt, Indonéziában fénykorát éli az uber. A szigetvilágon a Go-Jek és a Grab applikáció népszerű és elterjedt. Ezeket érdemes letölteni,
mivel járdát nem igazán talál az ember, így az, hogy az A pontból B-be sétálva jussunk el, szinte egy lehetetlen küldetés.
Továbbá a reptéri taxisok sokszor az ötszörös árat mondják a külföldieknek, ami magyar árakhoz képest nem drága, de ottani viszonylatban pofátlanság. Én a Go-Jeket használom, és folyamatosan kapok kedvezményeket, az egyébként is fillérekért szállító szolgáltatástól.
Az országban a motor használata nagyon népszerű, szinte minden csoporttársamnak van motorja, amivel iskolába járnak,
hiszen a tömegközlekedés nem olyan egyszerű, mint Európában.
Buszok ugyan vannak, de a szállásomhoz egy megálló sincs közel, továbbá nagyon lassúak, ezért én a motoros lehetőséggel élek szinte mindig. Egyszerűnek tűnhet az egész folyamat, hiszen az applikáción beírom azt, ahol éppen állok, és a végállomást, aztán csak várom a sofőrt. Csakhogy a sofőrök nem igazán beszélnek angolul, és nagyon sok esetben törlik a felkérést, ha nem indonéz választ kapnak a telefon másik oldaláról. Akárhányszor rendeltem eddig sofőrt, minden alkalommal felhívott, attól függetlenül, hogy a tartózkodási helyem és a végállomásom egyértelmű volt. Ilyenkor mindig a mellettem álló vagy éppen elsétáló ember kezébe nyomom a telefonom, és megkérem, hogy beszéljen helyettem és segítsen, vagy keresek egy rendőrt, forgalomirányító embert és ugyanezt a technikát alkalmazom.
Függetlenül attól, hogy az angol nyelv hiánya gondot okoz, az indonéz emberek nagyon segítőkészek.
Több utazásom során szembesültem azzal, hogy a Go-Jek nem mindenhol működik, így amikor a sofőr elvisz téged a kívánt helyre, érdemes megnézni, hogy tudsz-e visszafele is rendelni egyet, vagy kezdjük el az alkudozást. Ezekből adódó kellemetlenségek miatt, nem egyszer utaztam már munkás kocsi platóján, vagy szólítottam le út szélén álló helyi embereket, hogy valahogy visszajussak a szállásomra.
Ha nagyobb távolságot szeretnénk megtenni, akkor a vonat vagy a repülő tökéletes erre. A vonaton van internet és konnektor is. Háromszor utaztam vele, csak ajánlani tudom. Ellenben a repülőgépek menetrendje ebben az országban eléggé rugalmas. Történt már olyan, hogy megszűntették a repülőmet, és átraktak egy későbbi járatra, vagy csak megváltoztatták az indulási időt. Érdemes ezekre a dolgokra odafigyelni, hogy bosszankodás mentes utazásunk legyen.
Szerző: Szamosi Évi
Fotók: Szamosi Évi
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.