Május van, és nekem egyelőre még kimaradt a klasszikus túra, amelyet minden svédországi cserediák legalább egyszer megejt: hosszú hétvége Helsinkiben és Tallinnban. Mivel a jégkorongnak lelkes, de messze nem szakértő követője vagyok, és jelenleg Finnországban rendezik az A csoportos világbajnokságot, a múlt hét volt a tökéletes időpont a látogatásra.
Ezúttal nem egyedül mentem, hanem francia barátommal, akivel a kollégiumban is ugyanazon a folyosón lakunk. Lefoglaltunk mindent, köztük a jegyet is a francia-dán mérkőzésre, ha már az ő hazájának csapata legalább a világelitben játszik. A terv eredetileg az volt, hogy csütörtökön este nyolckor indul a komp a finnországi Turkuba, ahova kelet-európai idő szerint reggel hétkor érkezik meg, majd onnan vonattal indulunk tovább Helsinkibe.
Ebbe azonban egy kisebb hiba csúszott, önhibánkon kívül. A kompra ugyanis legkésőbb fél órával az indulás előtt kell becsekkolni, ezt figyelembe véve pedig kinéztünk egy vonatot 18:11-kor Uppsalából Stockholmba, amivel legkésőbb hétre a kompállomáson lettünk volna. A svéd tömegközlekedés szervezettsége ugyanakkor néha vetekszik kelet-európai kollégáival…
A járatunkat sajnos törölték, azonban gondoltuk, semmi gond, ott van a vonat 18:19-kor, amivel még mindig bőven odaérünk fél nyolc előtt. Azonban az a járat, amire meg akartuk venni a jegyet, teljesen betelt az alkalmazás szerint. Ez pedig egyvalamit jelentett: a kompot, bárhogyan is próbálkozunk, akár busszal, akár későbbi vonattal, le fogjuk késni.
A körülbelül kétperces sokkot követően azonban akcióba lendültünk, ugyanis én már viszonylag rutinosnak számítok az ilyen helyzetek kezelésével kapcsolatban. Azonnal elkezdtem keresni a következő napi komp- és repülőjáratok között, és kiderült, hogy a norvég légitársaságnak valamilyen elképesztő csoda folytán következő nap hajnalban volt egy kifejezetten olcsó járata a Stockholm-Arlanda reptérről Helsinkibe.
Egyből lecsaptunk rá, és elméletben ekkor már minden rendben volt. De azért az éjszaka enyhén szólva még feszülten telt számomra, a hajnali hármas kelés előtt maximum másfél órát aludhattam. A repülőúttal minden rendben volt, és bár kicsit zombiként, de szerencsésen megérkeztünk Helsinkibe, ahol a délelőtti városnézés után egy nagy adag szundi következett.
Szombaton jött el a nagy nap, a mi jégkorong-mérkőzésünk. Elképesztő tempóban indított mind a dán, mind a francia csapat, és rendkívül élvezetes összecsapást láthattunk annak ellenére, hogy (elsősorban francia barátom bánatára) a nagyobb NHL-es és észak-európai tapasztalattal rendelkező dánok fölénye szépen lassan felőrölte a franciákat, és végül 3–0-ra győztek.
Az este során még átkompoztunk Tallinnba, ahol a város mellett kicsit kihasználtuk, hogy az árak sokkal közelebb vannak a közép- és kelet-európai árszínvonalhoz, mint a svédhez vagy a finnhez. Majd vasárnap reggel visszarepültünk Svédországba, hiszen hétfőn már mindkettőnknek tanulmányi kötelezettségei voltak.
Kalandosan indult az utazás, azonban eddigi tapasztalataim szerint, ha egy utazás kezdete komplikált, akkor biztosan óriási élmény lesz. Most sem volt ez másképp.
Szerző: Faragó István
Fotók: Faragó István
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.