#13 Hogyan is telik a szünet? 2. rész
Bíró Ákos

11_3.jpg

Mesélték, hogy amíg a Szentföldön voltam, sírás hallatszódott a szobámból…nem vittem magammal a bögrét. Milyen önérzetes. Miután visszatértem Ammánba, csak pár nap pihenőt hagytam magamnak, s indulhatott az ösztöndíjam alatt külföldön töltött hónapok egyik legvártabb eseménye:

pár barátom otthonról kiutazott hozzám, hogy együtt körbejárjuk Jordániát!

A tervezett utunk számomra csak egy-két helyen tartalmazott újdonságot, nem úgy, mint nekik. Közülük már volt, aki járt a Közel-Keleten, de Jordániában még egyikük sem. Lássuk szépen sorjában, mi is történt (ezúttal bepakoltam a bögrét is).

Mikor megérkeztek, el voltak bűvölve azoktól a dolgoktól, melyek mostanra számomra teljesen maguktól értetődőek: pálmafák, a helyiek habitusa (vagyis a lazaság, nyitottság, főleg az otthoni viszonylathoz képest), macskák mindenhol, szárított kecsketej, közlekedési rendszer kaotikus jellege (pl. ahogy a buszok megállnak tankolni, kávézni útközben, mondjuk ez elsőre nekem is nagyon kitűnt, bár olyan is volt, hogy a sofőr konkrétan kiszállt ebédelni), az, hogy időnként az imára hívás hangja lengi be a várost, valamint, hogy egy fegyverbolt nem akkora attrakció errefelé…és még sokáig sorolhatnám!

Első nap csak korzóztunk picit a belvárosban. Az igazi móka második nap indult: életünkben először autót béreltünk! Miután ezzel megvoltunk, s némi elemózsiát is magunkhoz vettünk, elindultunk Petrába! Estefelé értünk le, s a hosszú út szegénykéim idegeit alaposan összekócolta: az autópálya itt tényleg nem ugyanaz, mint Európában.

Az épp előző autót, kamiont (!) simán megelőzik, néha leállósávban. Fütyülnek a kivilágításra és a sebességkorlátra, persze mivel mi betartottuk a szabályokat, több alkalommal diszkréten le lettünk dudálva.

Nem beszélve a sávok között félszegen kacsázó járművek visszatérő jelenségéről, ők feltételezhetően az út helyett inkább a telefonjukkal voltak elfoglalva. Még a rendőrök is megállítottak egyszer, na, az hab volt a tortán! Persze szerencsésen leértünk, majd következett az általam egyik legjobban várt esemény: esti program a hajdani nabateus fővárosban!

2_18.jpg

Ezt még én sem láttam korábban, s bár némi csalódottság mellett (a lampionok puritán módon mikrós popcornos zacsik voltak pusztán, a beharangozott rejtelmes zene pedig egy gyengécske angolsággal konferáló, furulyázó beduin) az égen ragyogó töméntelen csillag, és a különböző színekben kivilágított kincsestár, tagadhatatlanul feledhetetlen élményt nyújtott.

3_16.jpg

Másnap visszatértünk Petrába, hogy ezúttal nappali fényben fedezzük fel ezt a csodát. Letértünk a szokott ösvényről, a  helyiek általi idegenvezetés, és a rőt sziklák közötti kirándulás után felülről tekintettük meg az említett sziklaművet.

A helyiekről annyit, hogy többnyire Jack Sparrow-szerűen feketített szemű beduinok, akik papucsban kőszáli kecskéket megszégyenítő módon szökdécselnek szikláról-sziklára.

A sok külföldi miatt rengeteg nyelven tudnak legalább pár szót, így ilyesmi meglepetésekkel szolgáltak nekünk: szép csacsi, szép magyar (úton-útfélen tevegelést, „szamártaxit” kínáltak).

4_13.jpg

Miután megnéztük, amit csak tudtunk, tovább álltunk Wadi Rumba. Esti szállásunk egy sátortábor volt (igen, januárban, fűtés nélkül…nem mondom, hogy nagyon meleg volt, de kaptunk bőven pokrócokat, senki sem fázott meg), és homok alatt hagyományos, speciális módon készített étkekkel táplálhattuk testünket. Háromszor szedtem, két csirke-, s három adag bárányhúst faltam fel. Szerintem, ha tovább maradok, simán csődbe viszem az oázist. A többiek azért szégyenlősebbek voltak, de ők is fogyasztottak tisztességgel. Másnap hajnalban pedig felvertem mindenkit, hogy le ne maradjanak a napfelkelte elképesztő látványáról. Akármilyen fáradtak voltak, azt mondták, megérte!

Reggeli (helyi ételek, további csodálkozások) után pedig dzsipre szálltunk, hogy pár órára átéljük a végeláthatatlan rózsaszínű sziklák és homok látványát.

A tevegelést is kipróbáltuk, a képek alapján az otthoniak közül sokan azt mondják, én már alig vagyok magyar, annyira asszimilálódtam. A sofőrünk kérésünknek eleget téve (na jó, főleg én buzdítottam) nem nagyon szégyenlősködött a gázpedállal, egyszer még egy sapka is el talált repülni a majdnem 100 km/h sebesség mellett, a homokdűnék között.

5_7.jpg

A sivatagi túra után leautóztunk Aqabába. Megfürödtünk a Vörös-tengerben (ezúttal kizárólag papucsban voltam hajlandó vízbe ereszkedni, szerencsére nem is történt semmi baj), majd este kicsit lepihentünk egy palack jordán bor és némi rágcsálnivaló társaságában. A szállásunk egyik alkalmazottja nagyon jó barátunk lett, még egy tálca teával is bekopogott hozzánk este, jót beszélgettünk. Az itteni emberek közvetlensége újra és újra lenyűgözte a kis csapatot. Másnap reggel még kicsit sétáltunk az ilyenkor is napsütötte, kellemesen meleg időben, majd jöhetett a hazaút Ammánba: az új barátunk javaslatára másik úton mentünk, ami sokkal simább és közlekedésileg barátságosabb volt az elsőnél. Egyedül a néha előforduló nagy, gépfegyverrel felszerelt katonai autók látványa zökkentette ki őket picit a nyugalmukból. Még a Holt-tengernél is meg tudtunk állni kissé sétálni,  ahol éppen egy homokvihar tombolt, mely utópisztikus látványt nyújtott, kicsit féltem is tőle őszintén szólva.

6_5.jpg

A következő pár napot már „csak” Ammánban töltöttük. Egy barátom körbevezetett minket a harckocsi múzeumban, meglátogattuk az egyetememet, ettünk közösen, földön ülve, egy tálból, kézzel viszont csak én (itt igazán lehettek volna picit nyitottabbak).

Illetve azért még elutaztunk egy utolsó kötelező körre: a Holt-tengerben lebegés nélkül nem engedhettem őket haza!

A múltkor ugyanis kimaradt a nem annyira barátságos időjárás miatt. És akkor már némi iszappal is összekentük magunkat, aminek jótékony hatása közismert.

Végeredményben elmondhatom, egész sok mindent bele tudtunk szuszakolni ittlétük alatt a programba. Pedig picit aggódtak, mit fogunk csinálni egy egész hét alatt,én pedig azon törtem a fejem, mennyi mindent ki kell hagynunk.

Ilyenkor mindig eszembe jut: nem lehetek elég hálás, hogy ilyen szép helyen tanulhatok ösztöndíjjal.

Szerző: Bíró Ákos
Fotók: Bíró Ákos

A VilágEgyetemista blogon Campus Mundi ösztöndíjat nyert hallgatók történeteit ismerheted meg. Ha te is kedvet kaptál, pályázati információkat a Tempus Közalapítvány 
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagegyetemista.blog.hu/api/trackback/id/tr2314564140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Világegyetemista

Friss topikok

Címkék

100 (1) Advent (1) Adventi vásár (1) áfonya (1) alagút (1) albérlet (2) Albuquerque (9) Allgemeines Krankenhaus (1) Amszterdam (1) Angkor Wat (1) Anglia (3) aperitivo (1) Arches Nemzetipark (1) Arctic Circle Race (1) art (1) ARTEK (1) Assaqutaq (1) Athén (1) Ausztria (11) Ázsia (1) Ázsiai Játékok (1) Bajor (1) banán (1) Bangkok (2) bank (1) barát (1) Bécs (10) belga (1) Belgium (5) Beregszász (7) betegség (1) bicikli (2) blog (180) bocconi (1) Bocconi University (1) Bratislava (1) Brouwerij t IJ (1) Brüsszel (4) búcsú (2) Busan (6) bútor (1) Café Fürst (1) Campus (5) Campus Mundi (266) Campus Mundi freemover (1) card (1) celebration (1) challenge (1) Chiang Mai (1) chili (2) Christmas (1) ciao (1) Como (1) család (1) csípős (1) cukornád (1) Dánia (1) Dél-Korea (11) Donaustauf (1) drink (2) durian (1) edzés (1) egészségügy (1) egyenruha (1) Egyesült Királyság (2) Egyetem (1) egyetem (2) egyetemista (254) egyetemi élet (4) Egyiptom (2) építészet (1) építkezés (1) Erasmus (1) Erdély (1) Észtország (14) észt nyelv (3) étel (2) fagyizó (1) fagylalt (1) fáklya (1) felhívás (1) felvonulás (1) feminizmus (1) fenntarthatóság (1) festészet (1) festmény (1) finnugor (1) Firenze (1) fóka (1) food (2) forraltbor (1) Franciaország (7) freemover (3) friends (1) futóverseny (1) gasztronómia (4) Grand Canyon (1) Groningen (1) Grönland (15) Grúzia (1) Gyeongbokgung palota (1) Gyeongbokgung Palota (1) gym (1) gyógyszer (1) hanbok (1) Hanoi (1) Harry Potter (1) Hollandia (2) Hong Kong (11) honvágy (1) Honvágy (1) hostel (1) Húsvét (3) Hwaseong Fortress (1) Ikea (1) Indonézia (3) Inodnézia (2) Írország (1) iszlám (1) ital (2) Jakarta (15) Japán (1) játék (1) Jordánia (15) kaland (1) Kambvodzsa (1) kampusz (2) Kanada (10) karácsony (3) Karácsony (1) karácsonyivásár (2) Karib-tenger (1) karnevál (1) Kárpátalja (3) kártya (1) kávé (1) képeslap (1) képregény (1) képregényfesztivál (1) kert (1) kiállítás (2) kihívás (1) Kína (8) kiutazás (1) kollégium (1) Kolozsvár (1) Kolumbia (11) kommunikáció (1) konferencia (2) Közel-Kelet (1) közlekedés (6) Krasznojarszk (11) külföldi félév (196) kutatás (3) lakhatás (4) legenda (1) Leidsepleinen (1) lemez (1) lengyel (1) levelek (1) lifelong learning (1) Lisszabon (1) Lolita (2) Lotte World Tower (1) Louvre (1) Lugano (1) mangó (2) marketing (1) Marsrutka (1) McGill Egyetem (8) Medellín (1) MedUni Wien (1) mértékegységek (1) Milánó (5) Milano (2) milliomos (1) Mirabell kastély (1) Mödling (1) Moszkva (1) Mozartkugeln (1) mozi (1) művészet (3) múzeum (4) Myanmar (2) Nabokov (3) Navigli (2) Németország (24) New York (8) Normandia (2) Nürnberg (1) nyelv (4) nyelvészet (1) nyelvtanulás (1) Olas (1) Olaszország (29) Olympic Park (1) önkénteskedés (1) önkéntesség (1) ororszlán (1) Oroszország (11) orvos (2) orvostudomány (4) ősz (1) ösztöndíj (212) ötödikszéria (1) Pado (1) Padova (15) padthai (1) Palace (1) papaya (1) Párizs (1) párizs (1) Passau (9) Pathé (1) pauldelvaux (1) Peipus-tó (1) pénz (3) Philadelphia (1) piac (1) pilates (1) Pisa (1) Porto (5) Portugália (15) postcard (1) Pozsony (1) prom (1) pszichológia (1) részképzés (167) roadtrip (1) robogó (1) Románia (1) rovar (1) rövid tanulmányút (10) Saint-Josse (1) Salzach folyó (1) Salzburg (1) Schwedagon pagoda (1) Seegrotte barlang (1) séta (1) shopping (1) Sisimiut (14) spórolás (1) sport (1) stratégia (1) street art (1) study (1) sushi (1) sütemény (1) sütőtök (1) Svájc (1) szakmaigyakorlat (30) szakmai gyakorlat (1) szállás (1) szemét (1) Szentpétervár (1) szerzetesek (1) szilveszter (1) Szingapúr (1) szivar (1) Szlovákia (1) szöcske (1) szokások (1) Szöul (2) tájfun (1) Tajvan (1) tanulás (1) tanulmányi ösztöndíj (218) társasjáték (1) Tartmus (1) Tartu (11) Tartu Night Run (1) taxi (1) TDK (1) tea (2) temető (1) Tenerife (1) tengerpart (1) természet (1) tészta (1) Thaiföld (11) Tibiliszi (1) tömeg (2) Toszkána (1) travel (1) Trento (1) Tübingen (11) túra (1) turista (1) Új-Mexikó (2) újév (1) UK (1) Ukrajna (11) ünnep (2) USA (16) utazás (1) vallás (1) várostörténet (1) vásár (1) Velence (1) vendégposzt (17) vendégposztoló (2) Verona (1) VilágEgyetemista (264) Vintage (1) Vladimir Nabokov (1) wc (1) Weihnacht (1) wine (1) Wolf Dietrich von Raitenau (1) Worcester (2) Yeouido (1) zene (1) Zentralfriedhof (1) Címkefelhő