Ki ne hallott volna a Rio de Janeiro-i csodás fekete bazalt hegyekről és a mesésen szép atlanti-óceáni partvidékről, vagy Dél-Amerika legnagyobb metropoliszáról, São Pauloról. Talán nem sokan álmodoznak arról, hogy ezt a trópusinak gondolt országot vegyék célba ösztöndíjas helyszín gyanánt, de állíthatom, hogy egy olyan élményben lesz részük, mely nem összehasonlítható az eddigi külföldi országokban szerzett tapasztalatokkal.

Ha lehet, akkor érdemes mindenféle elvárások nélkül érkezni az országba, majd felfedezni az egyediségét: az emberek mentalitását, a különleges hozzáállásukat az élethez, és nem utolsó sorban, itt meg kell tanulni lazulni is! Ha valaki hozzászokott ahhoz, hogy addig nyomja a dolgokat, amíg azok készen nincsenek - mint pléldául én-, hát az itt nem fog menni.... mindennek meg van a maga ideje!

Szerencsésnek érezhetem magam, mivel már egyetemi hallgatóként eljuthattam Brazíliába terepkutatási gyakorlatra a Szimbiózis Alapítvány támogatásával, így kézenfekvő volt, hogy a doktori kutatásom is ehhez a vidékhez fog kapcsolódni. Azonban sajnos Magyarországon nagyon korlátozott azoknak az ösztöndíjaknak a száma, amelyek lehetővé teszik a dél-amerikai gyakorlatot, vagy esetleg támogatást adnak ezt a területet célzó diákcsere programban való részvételre. Szerencsére, a Campus Mundi mindkettőt lehetővé teszi és még ebben az évben pályázható, úgyhogy múlt év őszén elkezdtem leszervezni a doktori kutatási gyakorlatomat, plusz a külföldi részképzést.

Amikor megkaptam a São Paulo-i Állami Egyetem (USP) fogadólevelét, – amely Dél-Amerika egyik legnevesebb egyeteme – be is adtam a pályázatokat, és szerencsére mindkét kategóriára (kutatási gyakorlat és külföldi részképzés program) pozitív eredményt kaptam. Előrelátóan már úgy adtam be a pályázatot, hogy időpontban véletlen se ütközzenek vagy legyenek átfedésben egymással. Így 2022. januártól február közepéig egy hónapot szakmai gyakorlattal voltam kint, majd február közepétől a Freemover diákcsere programban veszek részt 2022. július végéig, ugyanazon az egyetemen, ugyanazzal a konzulenssel. Az elvárásaimnak megfelelően alakult minden, tudtam kutatni, nagyon kedvesen fogadtak a fogadóegyetemen, és segítették is a munkámat, hiszen az ottani Hungarológiai Kutatócsapat fogadott be.

Tipp: Amikor megérkezünk a fogadó intézménybe, akkor érdemes kis ajándékot vinni a konzulensnek, vagy az ottani koordinátorunknak – egy kis magyaros ízvilágot, csokoládét, bort vagy pálinkát –, mert ez itt szokás. Bár nem várják el, de mindig rendkívül örülnek az itteniek, amikor gondolunk rájuk. Sőt, ha azt nézzük, ezekkel a jelképes ajándékokkal a magyar kultúrát is közvetítjük feléjük. Azok számára pedig, akik még sohasem találkoztak a magyar kultúrával, mi fogjuk megtestesíteni a vonatkoztatási pontot.

Hogy milyenek az első benyomásaim? Az országról nehéz nyilatkozni, mert már nem először utaztam Brazíliába és tudom, hogy már első pillanatban is lenyűgözött a növényvilága, a természeti szépsége, valamint az emberek melegszívűsége, így ez már a kezdetektől nagyon szimpatikus volt. Mivel a különböző brazíliai magyar közösségekben kutatok, ezért viszonylag gyorsan sok embert ismerhettem meg, akik nagyon sokféle kulturális és társadalmi háttérrel rendelkeznek. Ez megkönnyítette az interjúalanyok felkutatását és megismerését. Ami külön öröm volt számomra, hogy a magyar közösség tagjai számos rendezvényre meghívtak, így jobban bele tudtam tekinteni a helyi élet jellegzetességébe.

Jelenleg a beiratkozáshoz szükséges „adminisztrációs kálváriát” járom végig, ez is megérne egy blogbejegyzést, mert sokat lehet belőle tanulni. Olyanokat kell intézni, mint a bevándorlási hivatali ügyintézés, magán egészségbiztosítás és a helyi TB kártya igénylés stb. Majdnem ugyanazt az utat kell végig járni, mintha itt szeretnék letelepedni és dolgozni, csak ugyebár, diákvízummal sajnos az ilyesmi nem engedélyezett. Mivel a tanulóvízum nem teszi lehetővé a munkavállalást, így mindenképp a kiutazásunk előtt érdemes anyagilag is felkészülni a felmerülő költségekre (szállás, egészségbiztosítás, tömegközlekedés díja, mobiltelefon előfizetés – mivel szinte minden telefonos applikációval működik). Az ösztöndíj a kiadások csupán bizonyos részére elegendő – megközelítőleg a költségek 50%-ára, de természetesen a megélhetés havi költsége város- és államfüggő is. Például a lakhatásra fordított kiadások csökkenthetők ismerősök, vagy a helyi magyarok segítségével, akik a piaci ártól olcsóbb szobabérlést is ajánlhatnak.

Mire jó egy ilyen külföldi tapasztalatszerzés? Ez attól függ mennyi ideig van kint az ember. Egy nemzetközileg elismert neves egyetemen kutatni, tanulni, az jól mutat az önéletrajzunkban, de még fontosabb, hogy beletanulunk a helyi nyelvbe és viselkedéskultúrába a kint tartózkodás ideje alatt. Amíg el nem felejtem: alap-közép portugál nyelvtudás nélkül nem érdemes kijönni Brazíliába, esetleg a spanyol nyelv segíthet. Gyakran az intézmények nem is fogadják a hallgatókat középszint alatti nyelvtudással.  a kérdéshez, hogy mire is jó egy-egy ilyen kiutazás, egyértelműen több időt töltünk el a helyi egyetemen vagy kutatóintézetben (ha épp kutatni jövünk, ha gyakorlatra, akkor pedig a gyakorlati helyen vagy egy cégnél), és együtt kell dolgoznunk a helyi konzulenssel/ koordinátorral, aki bemutat a diákjainak és a kollégáknak.  Ez a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer az, ami nagy segítség lehet az ösztöndíjas időszak után is, például egy-egy kutatási projekt összeállításánál, ahol előny egy külföldi intézmény együttműködése. Vagy nemzetközi konferenciákra, publikációra hívhatnak minket. Tehát, aki az akadémiai életben tervezi folytani a munkáját, annak mindenképpen javaslom, hogy ebben vagy valami hasonló programban részt vegyen. Aki pedig BA vagy MA szintű gyakorlatát szeretné nemzetközi környezetben végezni, azok számára is nagyon hasznos lehet a kint tartózkodás.

Amiért belevágtam a Campus Mundis pályázatba az az, hogy egyrészt nem tudtam másképp megoldani a doktori terepkutatást, mert egy-egy ilyen kiutazás elég költséges, csak a repülőjegy 300-450 ezer forint között mozog, egyetlen nagyobb feladható bőrönddel. A szobabérlés is, ha szerencsések vagyunk minimum 120-130 ezer ft között mozog. A tömegközlekedés esetében 350-500 ft között mozognak a jegyárak, és ezek a nagyvárosok nem európai léptékűek, hanem sokkal, de sokkal nagyobbak. Kicsit nagyra nőtt a város és ezért sokan nem is szeretik, de minden helynek megvan a maga szépsége és varázsa. A másik ok, amiért belevágtam, hogy tudtam, hogy nagyon sok új kapcsolatra teszek majd szert, mind a hétköznapi életben (pl. a magyar kolónia tagjai és azok baráti körében), mind az akadémiai életben, hiszen számos kutatóval, egyetemi tanárral sikerült megismerkednem, akikkel remélhetőleg több közös kutatási és publikációs projektet is sikerül majd megvalósítanunk. Persze az egyetemeink közötti kapcsolatokat is remélem, hogy szorosabbra tudjuk majd fűzni, ami előnyös lehet az oktatóinknak is és a diákoknak is, mert egy harmonikusabb, már jobban működő, kialakult kapcsolat lesz a két egyetem között.

Szerző: Thomázy Timea

Fotók: Thomázy Timea

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001