Az egyik ok, amiért nagyon szerettem volna idejönni Észtországba, az a nyelv volt. Még sosem voltam olyan helyen, ahol a magyarral rokon nyelvet beszélték volna, és nagyon kíváncsi voltam, mennyire lesz hasonló. Nos, a konklúzió az, hogy nem annyira.
Na jó, ez így nem teljesen igaz, mert leginkább a megértésre gondolok itt. Akinek ugyanis az az elképzelése, hogy biztos meg lehet érteni valamennyire az észtet, az keserűen csalódni fog. Ugyanis még csak nem is hasonlít a magyarra. A finnre már annál inkább, de ők sokkal közelebb is állnak egymáshoz minden szempontból.
Hangzásra az észt nagyon dallamos, köszönhetően a sok hosszú mással-és magánhangzónak. Nekem nagyon tetszik, ellentétben mondjuk az olasszal, ami szintén dallamos, de valamiért nem fogott meg.
Ha bárhol hallasz észt beszédet, biztos nem értesz meg belőle semmit. Ami viszont hasonló a magyarhoz, az a nyelvtan. Az észtek is a szó végére rakják a ragokat, ami nekünk, magyaroknak egy hatalmas könnyebbség, és az általam beszélt vagy ismert nyelvek egyikében sincs jelen.
Az észtben 14 eset van és természetesen mindhez más ragot kell tenni. Összehasonlításképpen utánajártam, nálunk mennyi van (nem nagyon vizsgáltam még szakmai szemmel a magyart), és kiderült, hogy 18, így osztálytársaimmal ellentétben nem nagyon borzongtam meg a 14 hallatán. A finneknél egyébként, akik szintén a család tagjai, 15 van. Egészen büszke lettem. Persze, az észt nyelvtanban vannak hasonló elemek a némethez, és az angolhoz viszonyítva is, de mivel ezeket a nyelveket is ismerem, eddig általában tudtam valamihez kötni a leckéket.
Sokszor van pontos magyar megfelelője is az adott nyelvtani szerkezetnek, azt mindig meg is keresem magamnak, így könnyű. Ráadásul kedves tanárnőnk, Sally, beszél magyarul is (Debrecenben tanult), ezért nekem mindig külön megmondja, hogy is van a magyarban.
Mindig örülök, amikor egy újabb párhuzamot találok, és szinte bennfentesnek érzem magam, hogy: lám lám, ez mindkettőnk nyelvében így van, ellentétben veletek, kedves angolok/németek/franciák. Olyan otthonos. Sally egyébként hihetetlenül jó tanár. Nagyon sokat követel, de a dicsérettel sem fukarkodik. Az eredmény nem is marad el, elég sokat fejlődtünk év eleje óta. Most írtuk a második tesztet, és személy szerint 93%-ról 97%-ra sikerült javítanom a teljesítményemet.
Ugyanakkor egy kicsit keverék is az észt, leginkább, ami a szókincset illeti. Nagyon sok szavuk származik a németből, ami nekem elég jól jön, de bosszantó is, hogy miért nem velünk van nekik ennyi közös szavuk. Persze érthető, a németek sokáig éltek itt, ellentétben velünk.
A magyarral közös szavaik, amiket eddig én ismerek, azok a:
-
mesi-méz
-
kesi-kéz
-
vesi-víz
További pikáns részletek, amiket az órán megtanultunk, hogy:
a) az észtben 2 fajta főnévi igenév van és
b) minden szónak (legyen az főnév, melléknév, névmás) rögtön három alakját kell megtanulni, amik az alany, birtokos és az ún. partitivus esetet mutatják meg. Erről én korábban még sose hallottam, de hasonlít a mi tárgyesetünkhöz, a Wiki szerint azzal a különbséggel, hogy „a cselekvés nem a cselekvés tárgyának egészére, hanem annak csak egy részére irányul. Például kávét iszom / megiszom a kávémat. Ezt a 3 formát pedig muszáj megtanulni, mert minden ebből képződik.
Példák a hasonlóságra / különbségre:
Mul on auto = (Nekem) van autóm. - a magyarban is pont így mondjuk.
Mulle meeldib tee = Szeretem a teát. - Szó szerint azt jelenti: nekem tetszik a tea.
Ez a szerkezet a német „mir gefällt”-hez hasonlít, ellenben a magyarhoz semmi köze.
Szóval, általánosságban azt tudom elmondani, hogy az észtet megérteni nehéz, de ha tanulmányozod, viszonylag logikus és nekünk nem olyan nehezen megtanulható.
Persze, sok energiát kell belefeccölni, ha eredményt akarsz, de ez melyik nyelv tanulásánál nincs így. Én eleve imádok nyelvet tanulni, és ez az észttel sincs másként, a tanár személye pedig még élvezetesebbé teszi az egész folyamatot. Azt hiszem, ez a kedvenc órám. Amikor pedig egyre többet értesz meg az utcán lévő feliratokból és plakátokból, az nagyon jó érzés. Lehet, hogy folytatom majd otthon is az észtet, vagy belekezdek a finnbe. Szépek ezek az északi nyelvek.
Szerző: Sági Eszter
Képek: Sági Eszter
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.