A legenda szerint a japán oktatás a legmagasabb színvonalú a világon, és mindenki matekzseni. A diákok éjjel-nappal tanulnak, majd akinek nem sikerül a vizsgája, nem is mer hazamenni, mert kitagadják otthonról vagy jól leszidják. A japán nyelvi órámon nagyon sokat beszéltünk, tanultunk erről, úgyhogy nézzük meg, hogy mi igaz, s mi nem mindebből!
A japán oktatás komplex, jól megszervezett rendszerét az óvoda készíti elő. A gyermekek 3-5 éves korig járhatnak ide, viszont akad olyan, aki már 1 éves korban is beadja a gyeremekét óvodába. Érdekességnek számít, hogy az óvodások és a kisiskolások is gyakran nevelnek állatkákat az intézmények udvarában, például tyúkokat, nyulakat.
„Régebben Japánban a gyermeknevelést nagy mértékben befolyásolta a vallás, valamint az a hit, hogy a gyerekek 3 éves korukig az istenek tulajdonainak számítanak. Ezzel együtt jár az ún. mashiro, azaz tiszta gyermekkép. Ennek eredménye az, hogy a gyermekek rossz cselekedetét külső forrásból kiindulónak tekintik, nem feltételezik azt, hogy a gyermek maga rossz. Ezekből kifolyólag régebben úgy hitték, hogy a gyerekeket nem szabad megsiratni, ezért rendszerint mindent megadtak nekik, amit csak kívántak. Ugyanakkor, mivel maga a vallás a modern társadalomban több ember életében háttérbe került, ezen gyermeknevelési módszerek is kissé átalakultak, emellett a gyerekekhez való hozzáállást még manapság is nagyban befolyásolják ezek az egykori hiedelmek.” - (2008. május 16.) 21st Century Education: A Reference Handbook 21st century education: A reference handbook
A pedagógus az óvodában nem mint aktív irányító, hanem mint passzív megfigyelő van jelen a csoportban. Arra ösztönzi az óvodásokat, hogy minél önállóbban tevékenykedjenek. Konfliktusok megoldására biztatja őket. Esetleges fegyelmezés során büntetés helyett inkább igyekszik megmagyarázni a gyermeknek a problémát, és rávilágít a következményekre. A szülőknek is nagy szerepük van a japán kisgyermekek fejlődésében, rengeteg időt töltenek veük, szakkörökbe és foglalkozásokra viszik őket már 2 éves koruktól kezdve.
Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/mujitra/46860501014/
Minden japán gyermek 7 évesen kezdi az elemi tanulmányait az általános iskolában, ezen iskolák nagy része állami, és mindössze 1%-nyi a magániskola. Az osztályok itt viszonylag nagy létszámúak, 31 fő az átlag, mint Magyarországon. A diákok kisebb csoportokra vannak osztva az órákon, ez főként fegyelmi és tanulmányi okokból van így. A fegyelem tökéletes, már itt elkezdődik a felelősségérzet fejlesztése, és az odaadásra való nevelés. A diákok az osztályteremért és az iskoláért képesek áldozatot vállalni, ez a tulajdonság a későbbiekben a munkahelyükön is kitartást ad nekik. Együtt ebédelnek az ebédszünetekben, és minden osztály maga takarítja a saját osztálytermét – nem a takarítónők! Be van osztva, hogy mikor ki spereget vagy mos fel.
Időtartam szerint így néz ki az iskolák sorrendje:
- Shogakkou (általános iskola) 6 év
- Chuugakkou (alsó középiskola) 3 év
- Koukou (felső középiskola) 3 év
- Daigaku (egyetem/főiskola) 4 év
A diákok 90% tanul tovább középiskolába.
Nincs ingyenes oktatás náluk, csak részben valamilyen ösztöndíj megszerzésével, de tandíjbeli különbségek vannak a privát (shritsu) és állami (kokuritsu) iskolák között. Japánban a privát iskolát nem úgy kell elképzelni, mint nálunk, hogy akit jobb helyre nem vesznek fel, az majd fizetős privát iskolába megy, mert az, hogy privát vagy állami mindössze annyit jelent, hogy az állam építette vagy egy szervezet. A privát iskolák drágábbak, de így a tehetséges gyerekeket jobban is tudják segíteni.
A seifuku, azaz egyenruha általánosságban kötelező már óvodától kezdve egyetemig. Egyetemen már nincs kötelező egyenruha. Ezek az egyenruhák fiúknak fehér pólóból, nyakkendőből és nadrágból állnak, melyek színe gyakran nem egyezett meg a blézerével, amelyen az iskola címerét viselték. A lányoknak is címeres blézert kellett viselniük, viszont szoknyával és fehér blúzzal. Függetlenül attól, hogy melyik iskola milyen fajta egyenruhát használ, mindenhol megtalálható ezeknek a téli és nyári változata, továbbá sportegyenruhájuk is van. Ez azért szükséges, hogy mindenki egyenlő legyen, ne a ruhájukkal tűnjenek ki, ne legyen emiatt esetlegesen konfliktus.
Kép forrása: https://femina.hu/gyerek/iskolai-egyenruhak/
Mikor a diákok megérkeznek az iskolába, lecserélik a cipőjüket, a kinti cipőt pedig egy kis szekrénybe rakják. Mindenkinek van saját kisszekrénye, ami az iskola előszobájában található. Ezt a benti cipőt hívják uwabakinak.
Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_iskolai_egyenruha#/media/F%C3%A1jl:Uwabaki.jpg
Az iskolai nap általában 9 körül kezdődik, és kb. félórával hamarabb be kell érni. Tanítás előtt van egy rövid osztályfőnöki óra, kb. 10 percet vesz igénybe, ekkor beszélik meg az aznapi teendőket, takarítási rendet, és a közelgő eseményekre, programokra, fesztiválokra való felkészülést. Az első négy óra között 10 vagy 5 perces szünetek vannak, egyetemen egy tanóra 90 perces. A negyedik óra után egy elég hosszú ebédszünet következik, közel 45 perces. Ebédre általában obentou-t (otthon összeállított kis ebédes dobozt) visz mindenki, vagy reggel iskolába menet vesz valamit egy útbaeső pékségben/konbiniban (24 órás kisbolt).
Kép forrása: https://www.worldoffemale.com/lunch-ideas-for-college-students/
Ezután jön még két óra. A következő program a közös iskolatakarítás. Ezt olyan kitűnően meg tudják szervezni, hogy a teljes iskola bevonásával, a tanárok a diákokokkal együtt negyed óra alatt végeznek. Amikor befejeződik a hivatalos tanítás, akkor még messze nincs vége mindennek!
Kép forrása: https://pixabay.com/
Tanítás utáni időszakot hívják houkagonak, ilyenkor lehet kérdezni a tanároktól, ha valamit nem értettünk meg, és ők készségesen elmagyaráznak bármit, amit kérünk. A TIU-n külön időpontfoglalós applikációjuk van a különórákra, segítségkérésre. Valamint kezdődik az iskolai klubélet, a diákok nagy része legalább egy iskolai klub tagja. A klubokat három részre lehet osztani: kulturális, professzionális (pl. versenysport) és sportklubok. Naponta vagy kétnaponta vannak foglalkozások a klubokban, amiket általában a tanárok tartanak vagy vendégelőadók.
Szerző: Kiss Zsófia
Meghoztuk a kedved ahhoz, hogy a világ legjobb egyetemeinek valamelyikén tanulj vendéghallgatóként idén ősszel? Erre most online módon van lehetőséged, ha pályázol Campus Mundi virtuális mobilitásra már csak pár hétig! Vegyél részt a külföldi egyetem online kurzusain bárhonnan, akár a szobádból, köss nemzetközi ismeretségeket és bővítsd az önéletrajzod értékes külföldön szerzett tudással! Ráadásul mindezt jelentős ösztöndíjtámogatás fejében! Részletek: https://tka.hu/celcsoport/15395/virtualis-es-blended-mobilitasok
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát és Instagramját is!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
