Három hete online munkarendre tértünk át itt Szlovákiában, ami nagy valószínűséggel így marad a félév végéig a romló járványhelyzet és a szigorítások miatt. Nincs is ennél nagyobb csapás egy mobilitáson lévőnek, nem igaz? Azért én nem látom ilyen sötéten a dolgot!
Az elmúlt majdnem két év tapasztalataiból kiindulva minket, egyetemistákat már nem ér meglepetésként, ha egyik hétről a másikra online oktatást rendelnek el. Tudjuk milyen. Mégis, ez a bejelentés (itt a TRUNI-n az őszi szünetben) két fárasztó hónap után pillanatnyi örömmel töltött el: hurrá, nem kell korán kelni és vonattal ingázni! Végre felszabadul egy csomó időm, több jut a hobbikra, kirándulásra, nyelvtanulásra, barátokra. Aztán eltelik két-három hét a gép előtt ülve, és rá kell jönnöm, hogy a kezdeti öröm csak a szervezetem túlélési funkciója volt.A kurzusaim a jelenléti oktatás alatt is különbözőképpen működtek, ez továbbra is fenn áll, csak személyes jelenlét nélkül. A szobrászat tanárunk például igyekszik szinte változatlanul átemelni az óráit az online térbe. Mindenképpen ez a legfárasztóbb 3 óra a héten... Ráadásul hétfőn reggel.
Elkezdődik a Teams hívás, névsorolvasás, gondok, bajok megbeszélése. Aztán a személyes konzultációk következnek, egyesével, a professzornak küldött képek alapján. Ami normális esetben néhány szóban csak közted és a tanárod között zajlik, miközben mindenki dolgozik a műterem különböző pontjain, az itt az egész csoport számára hallhatóvá válik. A konzultációk után másfél óra alkotómunka jön, ki-ki halad a feladatával (vagy alszik egyet). A Teamsen csönd honol, de a meeting még mindig megy, és sosem tudhatod, mikor szól bele a professzor (az egyébként mindig kedves megszólítással) , mert épp megkapta az alakuló műved újabb változatát:
„Zsuzsi, do you hear me?”
Ilyenkor – lehet, hogy épp teafőzés, vagy a gipszmetszet kaparászása közben ugrassz a géphez és nyomod a mikrofont:
„Yes, of course I’m here!”
… és nagyokat izgulsz, hogy mit fog mondani a körbe zárt monogram a képernyődön.
Művészetterápián is hasonló a helyzet, ott viszont a körben ülő beszélgetéseket próbáljuk az online térben megoldani, azért ez kevésbé stresszes. A többi kurzusomon a „feladat megismerése + feladat” elkészítése algoritmusra szorítkozom, minimális írásbeli konzultációval. Ennek oka, hogy ezen oktatóim angol nyelvi felkészültségét tekintve ez a legcélravezetőbb megoldás, de a szlovák diákok számára minden kurzuson hetente zajlanak a Teams meetingek.
Bár az „új” hétköznapokban az időbeosztás a legnehezebb, a gyakorlatvégzéseim (akár Pozsonyban, akár Budapesten) némi dinamikát adnak a heteknek, ezeket nem érintették a korlátozások.
Lényeg a lényeg, a gép előtt, a szobalevegőn töltött oxigénhiányos órákat kompenzálni kell valahogy. Múlt vasárnap, ködös időben fedeztünk fel újabb klassz túraútvonalakat Pozsonyban. Az őszi erdő ködben is elbűvölő. Szürke és narancs. Kiváló ízlésre vall! Csak nektek azt is elárulom, hogy ezen a jelzésen a város legjobb lángosa is útba ejthető! (Legyen ez a bemelegítés az ízlelőbimbóitoknak a jövő heti szlovák gasztro-blogposztom előtt!) #stayhappy #stayhealthy
Szerző: Somogyi Zsuzsi
Fotók: Somogyi Zsuzsi
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát és Instagramját is!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.