Vagy legalábbis én ott értettem meg.

Azt mondják, hogy amikor az ember megtalálja A társát, akkor minden a helyére kerül, minden olyan természetesnek tűnik, mintha eleve úgy lett volna elrendelve vagy valaki által megtervezve, az élet kihívásai pedig nem csak sokkal leküzdhetőbbnek, de egyenesen motiválónak tűnnek.

Lehet, hogy nekem Kanada a társam?

Miután megkaptam a  Campus Mundi ösztöndíjat  egy pillanat erejéig sem volt kérdés, hogy belevágok-e életem egyik legnagyobb kalandjába, becsomagolom-e az összes sálam, meleg ruhákat kérek-e mindenkitől karácsonyra, felmondok-e a munkahelyemen és négy hónapra elhagyom-e a szeretett otthonomat, családomat, barátomat, barátnőimet, tengerimalacomat, a ruháim és cipőim közel nyolcvanöt százalékát, a lakásunkat, a George Clooney-s kávéfőzőnket, hogy megismerjem a világ másik felét – meg egy kicsit az én másik felemet is – és szociológiát tanuljak a The King’s University-n, Edmontonban. Az ismerkedés egy kapcsolat korai fázisában nagyon fontos, ahogyan az is, hogy nyitottak legyünk a másik félre és nem bírálóan, ösztönösen ítélkezve forduljunk felé, hanem bizalommal, lelkesedéssel és kíváncsisággal.

Mi így ismerkedtünk Kanadával, és az alábbi dolgokat tanulhattam meg tőle és hoztam haza, Magyarországra.

Az időjárás miatt kár idegeskedni
Meg úgy alapból bármi miatt – legalábbis a kanadaiak szerint. Ha jön a hó, a jég, a -30 fok, akkor nincs mit tenni, el kell fogadni; előre be kell vásárolni, meleg teát kell inni és forró leveseket enni, ülésfűtést kell beszerelni az autóba, elő kell venni a legpufibb kabátot – de idegeskedni amiatt, hogy még áprilisban is esik a hó vagy lefagy az iskolába vezető út, semmiképpen sem szabad!

Ha nem olvasod a tankönyvet, inkább vegyél egy jó italt a tanárnak
Mi értelme is van annak, hogy megvesszük a legdrágább tankönyveket annak reményében, hogy minden óra előtt olvasunk egy kicsit – amik egyébként tényleg nagyon drágák a magyar könyvekhez képest -, aztán ki sem nyitjuk őket? A kanadai szociológia tanárom szerint az ég világon semmi. Sokkal hasznosabb, ha ugyanabból a pénzből veszünk neki egy jó whiskyt, így mindenki jól jár – főleg ő.

Egy pláza nem csak a vásárlásra való
Ha még soha nem gondoltatok arra, hogy egy bevásárlóközpontban vidámparkot és egy komplett mogyoródi aquaparkot is lehet létesíteni, akkor Kanadába kell ellátogatnotok. Ha már úgyis a plázákba menekül mindenki a hideg elől, akkor miért is ne szórakozhatnának teljesen önfeledten? Így már értelmet nyer Robin Sparkles „Let’s go to the mall” című száma.

A juharszirup tényleg mindenre jó
Palacsintára, zabkásába, teába, kávéba, süteményekbe, joghurtba, kenyérre kenve, torokfájásra, megfázásra, popcornra csurgatva… Nincs olyan étel, amit ne dobna fel egy kis juharszirup!

100 féle kultúra is élhet békésen egymás mellett
Nekünk, magyaroknak furcsa lehet a rengeteg kultúra találkozása és békés együttélése. Kanadában viszont teljesen természetes, hogy az ázsiai diákok egy nemzetközi eseményen indiai táncot tanulnak és közben mexikói ételeket esznek.

A világ a legnagyobb csoda
Mi, emberi lények, folyamatosan keressük és várjuk a csodákat. Közben pedig észre sem vesszük, hogy a természet valóban csodával határos alkotásai vesznek körbe minket és ahhoz, hogy megtaláljuk őket, elég kilépni az ajtón – esetleg egy kicsit utazni -, beleszippantani a levegőbe és kiélvezni őket. Na, jó, közben készíthetünk egy-két (száz) Instagramra szánt képet, hogy valami megmaradjon az utókornak is.

Szerző: Simon Boglárka
Fotók: Simon Boglárka

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001