Ki ne ismerné Jakab-Benke Nándor és barátai frappáns videóit, amelyet a Kukker.ro honlap részére készített el, és Székely nyelvlecke magyaroknak néven a mai napig elérhető a legismertebb videómegosztó oldalon a sorozat legtöbb része. Mostani bejegyzésemmel egyrészt munkásságuk előtt tisztelgek, másrészt rávilágítok néhány furcsaságra, amivel Kárpátalján találkozhat az erre utazó.

A legtöbb Campus Mundi ösztöndíjas nem magyar nyelvű és nem hagyományosan magyar kulturális környezetben éli külföldi hétköznapjait. Én azon szerencsés kivételek közé tartozom, akik egyrészt találkozhatnak különféle kárpátaljai behatásokkal, élményekkel (ruszin, ukrán és mindenféle poszt-szovjet elemekkel), legyen szó ételekről, vagy bármi másról; másrészt kárpátaljai magyarok között dolgozom, így a kárpátaljai magyarok mindennapjaiba is betekintést nyerhetek.

Szakmai gyakorlatom kezdetén nagyon furcsa volt, hogy a kollégáim mindig mondták, hogy menjek fel a harmadik emeletre, pedig csak három szintes a főiskola épülete, ahol dolgozom. Azt sem értettem, hogy a földszinten lévő irodánkra miért azt mondják, hogy az első emeleten van. Persze elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy itt nincsen földszint, itt a földszint helyett első emeletet mondanak, és így minden szint tolódik eggyel, vagyis egészen pontosan a szinteket nevezik emeletnek.

Eleinte nem értettem, amikor útbaigazítást kértem és azt mondták, hogy „menjek a szvetoforig”, vagy amikor a kolléganőm mondta, hogy a vásárlásról ne csak „csekket” hozzak, hanem „ráhonokot” is. De ezeket a kifejezéseket már kezdem megszokni. (Mondjuk a szervezet nevét ukránul - helyesen - még mindig nem tudom elmondani, ezért a pénztárcában van egy papír, amire le van írva, hogy mit kell írjanak a boltban a számlára.)

Összegyűjtöttem néhány kifejezést, amivel gyakran találkoztam az itt létem alatt és azelőtt mást értettem alatta, vagy Magyarországon ismeretlen a kifejezés.

Ennél sokkal több kifejezést használnak, ami izgalmas és érdekes mindenkinek, aki nem Kárpátalján nőtt fel.

Aki szeretne még több kifejezést megismerni, illetve a szavak átvételének tudományos, nyelvészeti hátterét is szeretné megismerni, Ők az interneten több dolgozatot is találnak a témában.

Krajnik Ildikó 2010-ben írott dolgozatát elsők között ajánlja a Google.
Szintén a Google találati lista tetején szerepel Márku Anita monográfiája. Érdemes megnézni a monográfiában közölt fotókat, eléggé beszédesek, ahogy egymástól kölcsönzik a szavakat tükörfordítással az itt élők.
Gazdag Vilmos tanulmányát is jó szívvel ajánlom.
Érdemes még elolvasni a témában az érdeklődőknek Espán Margaréta cikkeit, aki tulajdonképpen jelen bejegyzésem témáját is javasolta.

Vannak Belső-Ukrajnai (nem magyar nemzetiségű) ismerőseim is, akik közül többen jártak már Kárpátalján, és mindenki azt mondta, hogy

nagyon érdekes, hogy sajátos nyelven,
"po zakarpatszki” kárpátaljai nyelven beszélnek az itt élő nem magyarok is.

De most következzen az ígért tiszteletadás Jakab-Benke Nándor és barátai előtt, akik a székelyek által használt kifejezéseket viccesen ismertették meg minden magyarral, akinek van internet-hozzáférése, függetlenül attól, hogy járt-e már Erdélyben.

A nem szabványos rénszarvas című videóval kezdődött minden 2007-ben, de ezt inkább csak Erdélyben ismerik. Magyarországon az ismertséget, nézőket és követőket a Székely nyelvlecke magyaroknak sorozat, aztán később a Hogyan működik… sorozat szerzett a Kukker.ro stábja által készített videóknak. Emellett nagyon népszerű volt a Kévánságkosár mini-sorozatuk, illetve különféle termékek (tejfölök, mustárok, sörök) degusztációja.

A degusztáció kifejezéssel Kárpátalján elég gyakran találkozhatunk. (Latinul próbát, kóstolót jelent és elsősorban bor kóstolásakor szokták a kifejezést használni.) Lehet, hogy a latin kifejezés őrződött meg a Kárpát-medence ezen vidékén, de sokkal inkább valószínű, hogy oroszból vagy ukránból vették át a kifejezést, amely kóstolást, kóstoltatást jelent. 

Mindenkinek ajánlom Kárpátalját. A természeti környezet, a gasztronómia, a kultúra, a nyelv itt mind olyan újdonságokat tud mutatni az erre járónak, hogy garantálom, minél hamarabb vissza akar majd térni ide.

Szerző: Biró Gergő
Fotók: Biró Gergő

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F