Mindig is gyáva gyerek voltam, olyan, akinek remegtek a lábai az első tanítási napon, és aki el sem tudta képzelni, hogy olyan egyetemre járjon, ami húsz kilométerrel távolabb van az otthonától. Kollégiumban lakni? Soha!
Aztán Szegedről valahogy mégis Pécsre keveredtem, meg Ljubljanába, és ugyan továbbra sem repülök át óceánokat, a Campus Mundi ösztöndíjnak köszönhetően hamarosan ismét útra kelek, hogy a kényelmes kollégiumi szobámat elhagyva átlépjem az ismeretlen küszöbét.
Kicsit most is remeg a lábam, és néha aggodalmak gyötörnek, mégis jóleső izgalommal tölt el, amikor böngészem az órarendem, vagy amikor a Google Maps segítségével bejárom Padovát, a várost, ahol a tavaszi szemeszterben egy külföldi részképzés keretében tanulni fogok egészen júliusig.
Az órák miatt egyébként már nagyon izgatott vagyok. A kognitív pszichológiával kapcsolatos tárgyaink mindig is lenyűgöztek, a Padovai Egyetem pedig tucatjával kínálja az izgalmasabbnál izgalmasabbnak tűnő kurzusokat ezen a tudomány területen, olasz és angol nyelven egyaránt. Utóbbi meglehetősen jó hír volt a számomra, mivel félek, hogy az albérlet keresés során felszedett szókincsemmel nem jutnék messzire az akadémiai életben. Egyébként pályáztam kollégiumi férőhelyre, csak nem sikerült bekerülnöm, így pár hete facebook hadjáratot indítottam a tökéletes padovai albérlet felkutatása érdekében. Nos az, hogy sikerrel jártam-e, majd csak akkor derül ki, ha már ott vagyok, de egyelőre bizakodom. Jelenleg mindössze annyit tudok, hogy olasz egyetemistákkal fogok együtt lakni, ami remélhetőleg eddig ismeretlen távlatokba juttatja majd el lappangó nyelvtudásomat, de hamarosan minden kiderül, hiszen kezdetét veszi az új félév.
Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy kizárólag a kurzustematikára gondolva kezd hevesebben dobogni a szívem, hiszen Olaszország kiváló táptalaja a művészettörténet iránti rajongásomnak, és akkor az olasz konyhát vagy az új, pezsgő szociális közeget még csak nem is említettem.
És hogy mit gondolok, mi vár rám messzeségben? Új emberek, tapasztalatok, fejlődés. Már csak azt kellene kitalálnom, hogyan fogom egyetlen bőröndbe becsomagolni az életem.
Szerző: Bali Cintia
Fotók: Bali Cintia
A VilágEgyetemista blogon Campus Mundi ösztöndíjat nyert hallgatók történeteit ismerheted meg.
Ha te is kedvet kaptál, pályázati információkat a Tempus Közalapítvány
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
