A bejegyzésem hangzatos címe, a következő sok újdonságot tartalmazó kurzusunk neve. Választásom bár nem sok volt, ugyanis ezeket a 3 hetes alapozó tárgyakat mindenkinek fel kellett venni a szemeszteren, azért annyira nem is bánom: volt egy-két dolog, amit sikerült is felfognom.

A tantárgyak felvételénél őszintén megvallva, kicsit felületesen foglalkoztam a valódi tartalommal. Megnyugtattak a „csoportmunka” és a „beadandó a kurzus végén” kulcsszavak. De ahogy korábbi bejegyzésemben említettem már, itt sokféle mérnöki tanulmányokat folytató hallgató van. Így 3 hétig – úgy vélem 3 nagyon profi, mindemellett nagyon eltökélt tanár indíttatásából – gleccserrendszerek olvadásait és vízgyűjtő területeket elemeztünk rengeteg múltbéli adat segítségével.

grönlandi "smink"

Meglátásom szerint a többféle mérőállomás eredményeit összevetve igyekeztünk egy kicsit tudósok lenni, ugyanis megjósolni a gleccserolvadások jövőbeli mechanizmusait nagyon nem egyszerű feladat.

A csapatmunkák eloszlása szerint mindenhol volt egy ember, aki tudott programozni. Saját legnagyobb eredményemnek azonban a függvények simítását tudhatom be excelben (köszönet a youtube tutorialoknak!). Aztán délutáni suli, esti suli, majd a legvégén az első grönlandi éjszakázásom.

Sisimiut -25°C + szél = valós hőérzet - 35°C

Cinizmust félretéve, a gyakorlati oktatását tekintve minden tantárgy kispiskóta emellett. Ugyanis a nehezebb megpróbáltatásoktól eltekintve gyakorlati élményben is volt részünk bőven.

Az egyik terepfeladatunk alkalmával GPS mérőállomást kellett kihelyezni, amely műholdak által méri az adott pont tengerszint feletti magasságát.

Bár a csapatomban a kalandor fiúkkal persze a legmagasabb pontra kellett felmászni, azért egy cseppet se bántam, ugyanis üdítő ilyen kilátással megszakítani az iskolai órákat. Egy óra adatgyűjtés, és az azutáni megfelelő adatszűrés után arra az eredményre jutottunk, hogy 101,72 méter magasan voltunk.

terepgyakorlat, magasság mérés

Egy csütörtöki nap végén úgy köszönt el tőlünk az előadónk, hogy akkor holnap hozzunk meleg ruhát, meleg italt, ennivalót és találkozunk a városon kívül, majd a térképen a havas táj közepére mutatott. A jól megtanult hórétegvizsgálatokat ugyanis a gyakorlatban is kipróbáltuk.

3 fős csapatokban ástuk ki az északra tájolt gödröket, ahol tapintással, súly- és hőmérsékletméréssel elemeztük a hó viselkedését a felszíntől az alapkőzetig.

hórétegvizsgálat a spanyol srácokkal

Persze nincs iskola ebédidő nélkül, a terepen felállított sátorban töltődtünk fel egy kis meleg itallal és ropogtatni valókkal, miközben egy kicsit kiszakadva a tanulásból, jó hangulatban sztorizgattunk.

gyakorlat utáni ebéd

Az extrém klíma különbözőségeit a tapasztalat útján lehet a legjobban megérteni. Sokan közülünk gyakran síelnek, snowboardoznak, hótalpas túráznak. Egy ártatlannak tűnő kérdés azonban: „Ki síelt már Kanadában és Európában is?” - a válasz után vált érdekessé. Itt vagyunk a grönlandi szemeszteren 24-en a világ 14 különböző országából, és még a hóminőségben is más a tapasztalatunk. Kanada nyugati részén ugyanis a felhők közvetlenül az óceán felől érkeznek, ezáltal sokkal szivacsosabb-porszerűbb állagú a hó, mint Európában. És máris egy újabb indok egy jövőbeli újabb kontinens látogatásra. 

Szinte hallom, ahogy a szüleim – cseppet sem meglepődve – felnevetnek, hogy „hát igen, nem is te lennél.”

De hogy még hétköznapibb példát hozzak a hideg általi újdonságokról, felteszem az alábbi kérdést: Kinek rázta már meg télen a kezét az autó? Aki figyelt fizika órán, az tudja, hogy a hideg miatt, bár hamarabb telítődik a levegő párával, de egy havazás után hirtelen vissza is esik a páratartalom, a száraz levegő által az ember pedig nem tudja leadni a ruhák által okozott elektromos töltöttséget, csak nagy dózisban, amikor például megérinti a kilincset. Nos, -10 és -20 °C környékén ez a folyamat csak még intenzívebbé válik.

A nagyon száraz levegőhöz már épp úgy éreztem, hogy sikerült alkalmazkodni – víz az ágy mellett; kesztyűvel nyitom az ajtót kifele menet – azonban az még engem is megrémített, amikor a villanykapcsoló és a kezem között konkrétan láttam a kisülést.

forró víz vs. -27°C

A blogbejegyzés végére pedig még egy érdekesség, mit is tud az a fránya -27 °C. A képen közvetlenül a vízforralóból kiöntött, forró vizet dobtam a fejem fölé, az eredmény? Hó.

Szerző: Nagy Dóra
Fotók: Nagy Dóra

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F