Ha fehér karácsonyom nem is volt tavaly, legalább fehér húsvétot ünnepeltem idén. A korábban említett olvadás azért nem egyik napról a másikra megy. Volt egy hosszabb melegebb szezon, majd két nap viharral megspékelve leesett újabb 15-20 cm hó, akár csak most, húsvétkor.

Az otthoni hagyományaimat nem igazán tudtam itt megvalósítani. Akárkivel beszélgettem (európai országokból is), az egyetlen közös pontja a húsvéti szokásainknak a vallási háttér.

Persze a tojás itt is elfogyott már 3 nappal az ünnepek előtt. Az egyik bolti munkatárssal 4 doboz, részben törött tojást hozattam ki a raktárból, amelyek összeválogatásával azt hiszem, a város utolsó doboz tojásait sikerült megkaparintanom.

Egy kedves bácsi mellettem tájékoztatott, aki tudott angolul, és vélhetően hallotta az angol – részben grönlandi - párbeszédet, hogy csak a következő kedden érkezik a hajó az új áruval. Húsokban azonban bővelkedett a bolt, ugyanis a dán hagyományok szerint nem a reggeli, hanem a vacsora jelentős ezen a napon, mint karácsonykor.

A dán és a spanyol lakótársammal kitaláltuk, hogy azért adjuk meg a módját az ünnepnek és csináljunk egy ünnepi vacsorát. Az egyik dolog, amit itt megtanultam, hogy semmitől nem kell megijedni, csak be kell szerezni a dolgokhoz a megfelelő eszközt.

Mindig is tartottam a nagyobb húsok sütésétől, mert hogy az olyan bonyolult. Ezzel szemben a dán lakótársam kinyomtatott egy receptet, amit lefordított nekünk, hogy döntsük el, mennyire rózsaszínre szeretnénk sütni a báránycombot, és hőmérővel kellett figyelni a hús belsejének hőmérsékletét, ha kellett meglocsoltuk vízzel, semmi ördöngösség, csak hát nem csirkemell csíkok.

A tavaszi szünet alatt zajlik az Arctic Sounds Festival. Nagyon sok látogatója van ilyenkor a városnak, főleg dánok utaznak ide meglátogatni rokonokat vagy csak kipihenni a fáradalmakat, így elég szép számmal jönnek szórakozni az ünnepnapok alatt is a legnagyobb sarkvidéki fesztiválra. Néhány csoporttársam önkéntesnek is jelentkezett a fesztivál segítésére mint fotós vagy akár pultos.

A zenekarok pedig az északi felhozatal színe-java Grönlandról, Feröer-szigetekről, Izlandról és Észak-Európai országokból. A fesztivál több helyszínen folyt, a Taseraliq kulturális központ mozijában kellemes zenék hallgatásában lelhettük örömünket, míg a School of Rock nevezetű raktárszerű épületben a pörgősebb zenekarok kaptak helyet. A KTI egyik termében pedig jógán is sikerült részt vennem. A fesztivál alatt sikerült néhány helyivel is beszélgetnem, valamint kicsit összehozta a csapatot is a csoporttársaim körében.

Kicsit hiányoltam húsvét hétfőn kikelve, hogy senki nem locsolt ki az ágyból. Elmentem az egyik olasz csoporttársammal sífutni reggel, a frissen esett hó azonban megnehezítette a közlekedést a pálya nyomvonalán, így az eséseket a puha hóba kezdetben betudtam annak, hogy azért kaptam vizet csak fagyott formában.

Visszaérve a koliba ráadásul a csoporttársak hívtak, hogy csatlakozzak egy „sarkvidéki merülésre” délután. Levegő hőmérséklet: 0°C, óceán hőmérséklet: inkább nem akarom tudni.

Elsétáltunk kicsit a várostól messzebb, majd fürdőruhára vetkőzve a parton ácsorogva jött a kérdés:
- Készen álltok?
- Nem
- Akkor futás!

Ezzel együtt remélem már nem fogok elhervadni.

Szerző: Nagy Dóra

Fotók: Nagy Dóra

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD.