A tavaszi szünetet maximálisan sikerült kihasználni szabadidős tevékenységek eltöltésére. Nehéz is ennyi friss levegő után visszaülni a padok mögé. Nem mintha az ARTEK nem a legotthonosabb kampusz lenne, ahova az ember bármikor szívesen betéved. Ha másért nem, az internet miatt biztos.
De most új időszak kezdődik! Előfizettünk internetre a kolinkba! Na jó, ezt csak a vicc és az újdonság kedvéért említem meg, ugyanis eddig az internet nélkül otthon esténként társasjátékokra váltottunk, ami igazán a felgyorsult világtól elszakadó pihenés szerepét töltötte be itteni kis életünkben. Azonban sokszor az internethiány meg is nehezítette a dolgunkat. Ha szükségünk volt rá, akkor legalább egy 40 perces kitérővel kellett számolnunk, hogy elküldjünk egy e-mailt.
Miért vártunk eddig? Az ára miatt. Egy hónapra 1200 DKK (kb 50 000 HUF), azonban az utolsó 2 hónapra már tényleg nagyon szükségét éreztük a tananyagok miatt, így 3-an osztozva az összegen már egy icipicit barátibb.
Szóval, új időszak kezdődik: az utolsó, 9 hetes kurzus kezdeti, elméleti ismereteibe csöppentünk bele húsvét után, méghozzá fenntartható épületekről tanulunk, sarkvidéki körülmények között. Az építészetről elmondható, hogy az emberek többsége által érdekelt téma, hiszen mindenki igyekszik törődni azzal, hogy milyen kialakítású épületben és milyen környezetben lakik, dolgozik… emiatt is bátorkodtam egy ezzel a témával foglalkozó bejegyzést írni.
Mivel az órák egész nap tartanak, a tanáraink nagyon vegyesen osztják be a menetrendet.
Azonban ami a legizgalmasabb, hogy már az első héten kétszer voltunk építkezés bejáráson. Valahogy otthon a 4,5 év alatt ez egyszer sem sikerült az egyetemi óra keretében.
Itt, ha éppen a szellőztetésről tanulunk, akkor meglátogatunk egy házat és tanáraink képesek szétszedni a szellőztető berendezést, hogy lássuk is a működését a gépezetnek.
Beleláthattunk abba, hogy mennyire a dán mintát követő, zömével könnyűszerkezetes építési rendszer megvalósítása volt és van itt is folyamatban. Azt is megfigyelhettük, milyen változásokat kellett tenni a speciális kőzet mint az épületet fogadó talaj, az extrém hideg vagy az extrém UV sugárzás tekintetében.
Ahogy szépen elolvad a hó, a mindennapi séták alkalmával is egyre többet értünk meg az itteni rendszerekről. Alapozási megoldások, csőrendszerek bukkannak elő a felszínen.
Az azonban még a több méteres hóban is feltűnt, hogy itt az embereknek nincsen kertjük, kerítésük.
Most már tudjuk, ha valaki építkezésre adja a fejét, az önkormányzatnál kell házhelyet vásárolnia, melyhez nem tartozik telek. Az persze természetes, hogy az autóddal leparkolsz a házad mellett (már ha tudsz), de ha konténert akarsz elhelyezni (jellemzően használják tárolásra), akkor már külön engedély kell.
Az egyik ház pincéjébe benézve még nekünk is elállt a szavunk az ott kimagasló kőzet láttán. A városban már nem jellemző a permafroszt, így az épületeket a kőzetre közvetlenül építik, melyek nyomásra nincsenek minden épületnél tesztelve, bírnia kell és kész. A vasbeton pincefalak „alapozása” néhány fúrással a kőzetbe meg is van oldva. Ezt az alsó, szigeteletlen helyiséget jellemzően tárolásra használják, és erre jöhet a könnyűszerkezetes felépítmény.
Átszellőztetett, fa borítású házak jellemzik a városképet, melyet nagyon egyedinek és helyinek gondoltam, de ezek nagyrészt dán ház másolatok. Nyáron nagyon erős az UV sugárzás, így ezek a fa borítások rendszeres karbantartásra, újrafestésre szorulnak. Az új épületeknél közelebbről már láttuk, hogy fa kinézetre hajazó, más anyagok használatával kísérleteznek, amelyek elvileg jobban bírják.
Személyes véleményem, hogy ha fából van, akkor az legalább javítható. A műanyag bár később megy tönkre, de csak cserélhető.
Mitől lesznek azonban ezek az új házak fenntarthatóak? Ezt több szempont is meghatározza. Ilyen például hogy az anyagok mennyire újrahasznosíthatóak, az előállításuk és szállításuk ökológiai lábnyoma milyen mértékű, a ház energiafelhasználása mennyire környezetbarát, tartalmazza-e a megfelelő szigetelések kialakítását, a megfelelő hőcserélő szellőztetők lehetőségeinek kiaknázását, fűtés-, villamos energia- és vízellátásának legbarátibb alkalmazását. Azonban ezeknek a kifejtését már nem részletezném a blogban.
Számos tanulmány elérhető sikeres és sikertelen fejlesztésekről és kutatási célt szolgáló építkezésekről, azonban eddig a sarkkörtől északra még nem sikerült EU meghatározás szerinti passzív házat létrehozni, bár nem is érdemes.
A kurzus második hetén egy energia szimulációs program használatát is elsajátítottuk, melyben a legapróbb részletekig be lehet állítani a ház adottságait. Eljátszva az összes lehetőség - akár gazdaságtalan - beállításaival se tudtuk azonban elérni, hogy ilyen körülmények között a ház ne fogyasszon jóval több energiát, mint amennyit termel. A kutatók persze nem állnak meg, hisznek benne hogy a jövőben lesz erre ésszerű megoldás.
Fotók: Nagy Dóra
Szerző: Nagy Dóra
A VilágEgyetemista blogon Campus Mundi ösztöndíjat nyert hallgatók történeteit ismerheted meg.
Ha te is kedvet kaptál, pályázati információkat a Tempus Közalapítvány
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
