Egyiptomba utazni manapság nem veszélytelen, legalábbis a széles körben elterjedt vélemény szerint. A konzuli szolgálat is különös óvatosságot javasol, a Sínai-félsziget pedig a beutazásra nem javasolt területekhez tartozik. Így amikor ismerőseim meghallották, hogy Egyiptomba kívánok egy tanulmányútra utazni, értetlenül kérdezgették, „Miért mész Egyiptomba? Én oda biztos nem mennék”.

Én azonban úgy gondolom, hogy néha ki kell lépni a komfortzónánkból és belevágni az ismeretlenbe. Így egy rövid tanulmányút keretein belül a Kafr-el Sheik Egyetemet látogattam meg. Egyrészt arra voltam kíváncsi, hogy milyen a felsőoktatás és a kutatás színvonala egy tőlünk kevésbé fejlett afrikai országban. Másrészt környezetvédelemmel foglalkozom, így az is érdekelt, hogy milyen problémák jelennek meg az országban.

Mindkét esetben teljesen más volt a valóság, mint ahogy azt elképzeltem.

Kafr-el Sheik városról és az ott lévő egyetemről Magyarországon nemigen hallott még senki. A város Kairó és Alexandria között helyezkedik el, a Nílus-delta közepén. A város felé tartva mintha nem is Egyiptomban lennénk, decemberben is javában zajlik a növénytermesztés, gyönyörű zöld parcellák mindenfelé. A várostáblához érve már az egyetem vadonatúj orvosi központja fogad, tovább haladva pedig eljutunk a központi campushoz, amely a romos épületek között, mint egy erőd magasodik ki.

Fallal körülvéve, katonák által őrizve. Ide nem juthat be akárki, csak aki az egyetemen tanul, vagy dolgozik. A kapukon belépve mintha egy másik világba kerülnénk. Az utcák forgataga és az érezhető szegénység egycsapásra megszűnik, gyönyörű parkok, modern épületek, fiatal és jól öltözött egyetemisták mindenfelé. Ilyen élményem még sosem volt. Azon is meglepődtem, hogy rengeteg nő tanul az egyetemen, mint megtudtam vannak olyan szakok, ahol a hallgatók 80%-a nő.

Az iszlám országokhoz az a kép társul, hogy a nők otthon vannak a háztartásban, ez azonban gyakran nem így van.

Az egyetemen nagyon kevés külföldi hallgató tanul, a 60 ezer főből körülbelül 1000. Ezek a hallgatók is főleg a szomszédos Szudánból, Líbiából érkeznek, Európából talán PhD-s hallgatótársammal voltunk az egyetlen európaiak. Az egyetem vezetése nagy hangsúlyt fordít a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, így mikor a vezetés tudomást szerzett a tanulmányútról, az egyetem elnökhelyettese személyes találkozóra hívott meg bennünket.

Ez nagy megtiszteltetés volt részünkről, hiszen teljesen váratlanul ért, mint a képen is látszik, öltönyt nem csomagoltunk ;). A program azonban itt nem ért véget, hiszen több kar vezetőjével, labor és tanszékvezetőkkel is folytattunk beszélgetéseket.

Az egyetem a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, az oktatók nagy része külföldi egyetemeken doktorált és a megszerzett tudással visszatért hazájába. Több oktatóval is találkoztunk, akik Magyarországon végeztek, Dr. Farouk például a 70-es években Phd-zott hazánkban és mind a mai napig folyékonyan beszél magyarul. Az egyetemre pedig bogárhátú autójával jár.

A Department of Soil and Water tanszéken eltöltött idő alatt megismerkedtem az ott zajló munkával, valamint megismertem a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat.

Környezetvédelem terén a helyzet sokkal rosszabb, mint arra számítottam. A hulladék elhelyezése egyáltalán nem megoldott az országban, a Nílus vize komoly szennyezettséget mutat, az öntözőcsatornák partjai vastagon vannak borítva szeméttel. A szennyvízkezelés helyzete is megoldatlan.

A mezőgazdaságra a gépesítés teljes hiánya jellemző, ami az elaprózott családi gazdaságokkal magyarázható, a földeken leggyakoribb szállítási eszköz még mindig a szamár, a termékeket a városokba ugyanakkor már gépjárművel (a lovaskocsik mellett) szállítják.

Az Egyiptomban eltöltött idő alatt a térségben számos helyre, így a piramisok mellett például a Szuezi-csatornához és Ismalia híres mangóültetvényeire is eljutottam.

Az egyiptomi oktatókkal történő utazások alatt rengeteg információt tudtam meg az országról, az ottani viszonyokról. A kialakult jó kapcsolatoknak mindenképp lesz folytatása is.

Amennyiben kedvet kaptál egy egyiptomi tanulmányúthoz, vagy turistaként néznéd meg Egyiptomot, akkor látogass el a honlapomra, ahol még több információt, fotót, véleményt is találsz az országban megtapasztaltakról.

Szerző: Mester Tamás

Fotók: Mester Tamás

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F