Reflection paper, conflicting narratives, self-study test – Hogy mi? Ezekre a követelményekre először én is csak tátottam a számat, pedig ez még nem is az összes, amit a History of Baltic See Region (BSR) órámra meg kell csinálni. Azt kell, hogy mondjam, ilyen módszerrel dolgozó órám, ahova ennyit kell folyamatosan tanulni, még nem volt.

Kezdetnek már az is furcsa, hogy szinte az egész online van, és csak kéthetente van tényleges óra az egyetemen. Ezen az órán viszont már csoportmunka van, és csak összefoglalunk, rendszerezünk, valamint tisztázzuk az esetleges hiányos tudást. A tanár tehát az otthoni mérce szerint nem tanítja meg nekünk az anyagot. Erre ott az online felület, a moodle.

A moodle-ban leckékre van bontva az anyag a Jégkorszaktól a 90-es évekig. Minden leckében kb. tizenvalahány altéma van, amiket az általad választott módszerrel kell megtanulnod. Ezalatt azt értem, hogy a tanár (Heiko a neve egyébként és imádatos egy ember) feltölt szövegeket, illetve ugyanazt szó szerint egy 5-8 perces videóban is elmondja, mint narrátor. Mindenki választhat magának, hogy könnyebben tanul-e hanggal, vagy olvasva. Én speciel az utóbbit preferálom, mert a saját tempómban tudom elolvasni, és mivel vizuális típus vagyok, ki is húzom a fontosabb adatokat színnel. A főszövegen kívül Heiko mindig kis videókat / képeket rak bele a leckébe, ami az elmélyítést szolgálja, és tényleg nagyon hasznos. Teljes filmeket is rak néha bele, én így találtam rá például egy nagyon érdekes dokumentumfilmre a Szovjetunióról. Ja, merthogy azt elfelejtettem mondani, hogy a BSR nem csak szigorúan véve a három, általunk Balti államnak nevezett országokkal foglalkozik, hanem ide tartozik Németország, a skandináv országok, Oroszország és Lengyelország is.

Tehát vissza a moodle-hoz. Miután feldolgoztad az egyes témákat, egy kis teszt következik, ahol lemérheted (le is kell, különben nem teljesíted a leckét!) a tudásodat. Miután az összes lecke és teszt megvan, illetve az összefoglaló összefoglalóját is megcsináltad - amiben Heiko nagyon jó, mert mindig rámutat az összefüggésekre – rákattintasz a kötelező olvasmányra, merthogy az is van. Jó esetben elolvasod, illetve még átnyálazod a periodizációt is, ami minden lecke elején bemutatja a fontosabb eseményeket a régióban és Európa maradék részén.

Ha ezzel is kész vagy, akkor a megadott kérdések alapján felkészülsz az órára. Ilyen kérdés lehet például: Milyen jelentősebb gazdasági és szociális változások történtek a középkorban? Hogy változott az államiság és milyen példákat tudsz felhozni? Látható, hogy Heiko mindig egy tágabb, ahogy ő nevezi „helikopter szemléletet” követel meg, és az összefüggéseket kell látni. Szerintem ez nagyon hasznos és eléggé tudok vele azonosulni, mert én is így tanulok, de nem szoktam meg, hogy ezt így is kérik vissza. Az órán 4-5 fős csoportokban vitatjuk ezt meg a táblánál, és minden csoport kiegészíti a többiek által leírtakat, így együtt kell működni, de van hely az egyéni gondolatoknak is.

Miután az órán nagyon elmélyítetted a tudást és már mindent tudsz, következhet a reflection paper, ami lezárja a blokkot. Ez gyakorlatilag a feljebb említett kérdések kifejtett változata, amiben összefoglalod szépen a főbb eseményeket a gazdaság, államiság, nemzetközi és régiós kapcsolatok vonalon. Trükkös, hogy nincs megadva, mennyit kell írnod, ez rád van bízva, viszont ha nem foglalsz bele mindent, vagy hibásak az állításaid, nem fogadja el és újra kell írni. Én eddig 3-4 oldalakat írtam és szerencsére az összeset elfogadta, kiegészítve pár aprósággal, és én is úgy érzem, hogy ráéreztem arra, ő mit vár tőlünk. Mivel ezek a beadandók az egyetlen segédanyagok, amiket magaddal vihetsz majd a vizsgára, sokan minden kis részletet beleírnak, de szerintem ezzel pont a lényeglátás veszik el az egészből.

Szerző: Sági Eszter
Képek: Sági Eszter

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F