Két héttel ezelőtt egy barátommal cseréltem levelezőcímet, amikor is kiderült, hogy szigorú értelemben véve nem is Brüsszelben, hanem a fővárosi régió Saint-Josse-ten-Noode nevű önkormányzatában lakom.
Ebben a cikkben a kerület várostörténetének és építészeti örökségének jártam mélyebben utána, és gyorsan világossá vált, hogy az elhagyatott jezsuita zárdán kívül még bőven akadnak itt érdekességek. Saint-Josse arculatában egyszerre személytelen és életszagú, attól függően, hogy épp melyik részében lakunk a városnak.
Gyorstalpaló Belgium közigazgatásáról. Az ország három nagy régióra, Vallóniára, Flandriára és Brüsszelre oszlik, melyek közül az utóbbi 19 önkormányzatból áll. A budapesti kerületekhez hasonlóan ezek teljesen egyedi településeknek számítottak, ám Magyarország fővárosával ellentétben mai napig nagyobb hatáskörrel bírnak. Ennek csak egy hétköznapi példája a már fent említett levelezőcím esete: míg helyi lakosok a számlát Saint-Josse-ba címezve kapják meg, addig a terézvárosiaknak szóló leveleken csak az irányítószám jelöli a kerületet
Saint-Josse-ten-Noode az egykori itt álló, Szent Jodok tiszteletére emelt kápolnáról és a kerület magját képező középkori Ten Noode faluról kapta nevét. Utóbbinak egy lehetséges értelmezése szerint szűk völgyet jelent, amely földrajzi fekvésére, a Maelbeek folyó katlanában való helyzetére utalhat.
A tavacskákat és hangulatos erdei ösvényeket rejtő terület a 16. századig a brüsszeli polgárok kedvenc kirándulóhelyének számított, emellett számos nemesi család és a Brabant Hercegség uralkodói is ide építtették rezidenciájukat. A falucska emellett rendkívül jó adottságokkal rendelkezett a borgazdálkodáshoz.
Dombjain élénk szőlőgazdálkodást folytattak, amelynek nyomát a Saint-Josse-i címeren található kis puttony és szőlőfürt, illetve néhány épület csemegeszőlővel (!) befuttatott fala őrzi.
Mindig megcsodálom őket, amikor a három utcával lentebbi Lidlbe megyek bevásárolni.
A 16. század végétől kezdve a városrész összecsapásoknak volt kitéve évszázadokon keresztül, míg új lendületet nem adott neki az 1830-as években kezdődő urbanizáció. A gondos várostervezésnek köszönhetően a vidéki arculatot a neoklasszikus és art déco stílusú házak szegélyezte utcák váltották fel. A brüsszeli kerületek közül Saint-Josse őrizte meg legjobban 19. századi jellegét, nem mellesleg pedig ennek a kerületnek a századfordulós épületállománya. Az egyik kedvencem a Rue Traversiére végén lévő tér, amely 1889. óta Saint-Josse egykori híres polgára, Francois Bousset belga festő nevét viseli.
Ha pedig már a környék nevezetes lakosainál tartunk, ebben a kerületben élt Jean-Baptiste Madou festő és Charles Rogier 19. századi belga miniszterelnök is, emléküket ma egy-egy metrómegálló őrzi.
A mai Saint-Josse kerület részei közül csupán a Gare du Nord környéke esett át modernizáción a második világháborút követő években. Az addig ipari létesítmények és bérkaszárnyák dominálta városrész helyére futurisztikus metropoliszt álmodtak a tervezők, melynek egyik kimondott célja a második világháború traumájával való leszámolás, valamint Brüsszel ipari városból világvárosi rangra történő emelése volt.
Az 1950-es években benyújtott, tájidegensége miatt sokat kritizált Manhattan-terv nevű projekt Brüsszel modern üzleti negyedének felépítését tűzte ki célul. Az egykor itt álló halászkunyhók és bérkaszárnyák romjain kellett volna feltámadnia a városnak, ehelyett azonban a tervek több évtizedes késéssel, sok módosítással és lemondással valósultak meg. A környék egyik részét ráadásul nem sikerült rehabilitálni, a pályaudvar környéke hírhedt az alvilági üzleteiről és bordélyházairól.
A felhőkarcolók azonban meglehetősen impozáns látványt nyújtanak, különösen a La Botanique parkkal való kontrasztjában.
Saint-Josse köztudottan nem a legjobb környék, de sok szempontból az egyik legizgalmasabb. Hamarosan pedig egy olyan cikkel térek vissza, ami a helyi életet és kultúrát mutatja be.
Források:
https://theculturetrip.com/europe/belgium/articles/saint-josse-ten-noode-a-neighborhood-of-many-faces/
http://www.irismonument.be/pdf/fr/1210-developpement_urbanistique_saint-josse.pdf
https://www.scriptiebank.be/sites/default/files/28fa3fdcda474a2cb6046ed092e71ec4.pd
fhttp://www.irismonument.be/fr.Saint-Josse-ten-Noode.html
http://www.irismonument.be/fr.Saint-Josse-ten-Noode.Place_Francois_Bossuet.html#&gid=1&pid=1
Szerző: Nagy Anna
Képek: Nagy Anna
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. F
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
