Március első napján ragyogó napsütésre ébredt a város. Az ablakomon beszűrődő napsugarak megdobták a kollégiumi szobám hőmérsékletét, melyet nem mellesleg egy 28 °C-ra állított, megújuló energiaforrásból előállított elektromosáramot használó radiátor fűt. Tökéletes alkalom egy kis D-vitamin gyűjtéshez, és még tökéletesebb egy kis síeléshez a szigeten. Ezen alkalmakkor igyekszik az ember kihasználni a jó időt, mert január és február alatt kevés lehetőség van rá.

A sziget északi részén lakom, nagyjából 10 perc sétára a sípályától, ezért amikor szabadidőm engedi, és van felszerelésem az adott hétre, eljárok síelni a környéken. Egyébként itt megjegyezném, hogy a legtöbb külföldi hallgató kollégiumban lakik a város különböző pontjain. Én Ørndalenben vagyok, ahol a diákok társasház jellegű épületekben laknak. Egy házban két lakás található, egy lakásban pedig hatan élünk, és két fürdőszobán, valamint egy konyhán osztozunk. Az egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a norvég tanulók érintkezzenek a külföldi diákokkal, ezért a legtöbb esetben a ház lakói között többféle nemzetiségű is előfordul.

Hétvégente szoktunk általában túrázni menni. Sokféle területen tanuló hallgatóval ismerkedtem meg eddig, ami a konstans mérnökközösségben eltöltött öt év után üdítő élmény volt számomra. Az óráink is különböző időpontokban vannak, de akad közöttünk olyan is, aki a diplomáját készíti, ezért hétköznapokon az egész napot a laborban tölti. Mai túránk Tromsø legdélebbi pontján található Telegrafbuktahoz vezetett, ami tulajdonképpen a város strandja. A sífelszerelést a sífutáshoz hétközben béreltük ki a városvezetés által üzemeltetett kölcsönzőből. Itt minden tromsøi lakos ingyen tud túrafelszerelést, sílécet, biciklit és egyéb más sporteszközöket bérelni egy teljes hétre. Tudtommal az egyetemi sportközpont is működtet egy kölcsönzőt, itt 50 euróért lehet bérelni a teljes sífutó felszerelést egy szemeszterre. Ez egy fokkal kényelmesebb opció, mert a másik esetében mindig várni kell egy hetet az újabb kölcsönzéssel.

A második hét volt az életemben, hogy síelek, de meg kell, hogy dicsérjem magam, egész jó szintre fejlesztettem a tudásom a YouTube-os oktatóvideók és a szűknadrágos norvég nagypapák technikájának alapos megfigyelésével. Kezdeti aggodalmaim hiábavalók voltak. YouTube videókból meg lehet tanulni síelni! Kösz a tippet, Zoli!

A profi sportolókon és a szintén profi nyugdíjasokon kívül gyakran találkozni reggelenként professzionális iskoláscsoportokkal is. Az apró gyerekek, az apró síléceiken hordákban nyargalnak a pályán, vagy éppen egy szimpatikus lejtőn gyakorolják a lesiklást. Hétvégén pedig ilyen pompás időben a családok vannak többségben, ahol a szülők néha szánkón, utánfutón, vagy maguk után kötve húzzák gyerekeiket. Nem is említeném meg a mondást, miszerint a norvégok síléccel a lábukon születnek, ami megmagyarázza, hogy mitől ilyen népszerű itt a sífutás. Maga a ski szó [ejtsd: sí] is egy ősi norvég kifejezés, ahogy a norvég nyelvórán megtudtam.

A pálya állapotát indulás előtt mindig megnézzük a Skisporet.no alkalmazáson, ami országszerte mutatja, hogy mikor alakították ki a nyomot az adott sípályán, valamint, hogy hol tart éppen gép.

Az út során elsiklottunk az egyetem mellett, ahova egyszer már mentem síelve az egyik órámra. Néhányan rendszeresen így járnak iskolába vagy dolgozni. Elhaladtunk a Tromsobadet (uszoda) gőzölgő kültéri medencéjénél, majd Charlottelundhoz érve a kristálytiszta levegőben a közeli tábortüzek füstjét lehetett érezni. Az utat néhol kopasz fák, fenyvesek, házak vagy a távoli hófödte hegycsúcsok övezték.

A két órás út végén leértünk a tengerpartra, ahonnan hosszas nézelődést követően visszaindultunk, és hátunk mögött hagytuk a tengerillatú havas strandot. Be kell valljam, hogy a tizenötödik megtett kilométer után feladtuk, és a visszaút felénél úgy döntöttünk, hogy busszal megyünk haza. A város közlekedési hálózata viszonylag sűrű, azonban vasárnaponként csak félóránként járnak a buszok, amiket le kell inteni a megállóban.

Tromsø többek között a sarki fény miatt is csalogató a turisták számára, azonban a nagymértékű fényszennyezés miatt csak a külterületeken lehet erős sarkifényt megfigyelni. Számos túrabusszal jönnek naponta az ideérkezők, és gyakran a finn határig elmennek a tökéletesen csillagos és felhőmentes eget hajkurászva. A teljes képzésüket a UiT-n végző külföldi hallgatók körében igen népszerű részmunkaidős állás az idegenvezetés, főként a jó fizetés miatt.

Mi leggyakrabban a közelünkben lévő Varden nevű hegy lábánál lévő focipályára szoktunk kimenni, ha éppen az előrejelzés nagy aktivitást mutat az aurora borealis láthatósága tekintetében. Én be kell valljam még nem láttam olyan elképesztő kacskaringós sarkifényeket, amit a Google keresőbe beírva láthat az ember, de vasárnap pont a házunk mellett figyeltem meg egy zöld csóvát. Kicsit gyenge, kicsit halvány, de a miénk.

Szerző: Teodor Petra

Fotók: Teodor Petra

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001