Eszter a szakmai gyakorlatát Stockholmban kezdte el végezni, azonban sajnos haza kellett idő előtt utaznia. A következő cikke viszont félkérésünkre a zöld mobilitásról szól és a svédek környezettudatosságáról, illetve olvasható lesz majd az évente kétszer megjelenő magazinunk, a Pályázati Pavilon tavaszi számában is.
Első pár hetem során nem igazán volt szembeötlő a skandináv környezettudatosság Stockholmban. Bevallom, még csalódott is voltam, hogy mindenki nejlonzacskóba pakolja a zöldséget, gyümölcsöt, egyedül én invesztáltam többször használatos FIXA szatyrokba. De utána rájöttem, hogy az ördög a részletekben rejlik.
A nagyobb szupermarketekben ugyanis a zöldségek/gyümölcsök számára kikészített nejlonzacskók „Zöld vagyok” titulussal büszkélkednek. Kíváncsi voltam, hogy ez mit is jelent pontosan, egy kis körbekérdezést követően svéd ismerőseimtől megtudtam, hogy ezek 100%-ig lebomló anyagból, mégpedig cukornádból készülnek. (Legközelebb ha bevásárolni megyek talán kipróbálom, hogy édesek-e.)
Sok van ám még a svédek tarsolyában (komposztálható szatyraiban) amivel jót tesznek a környezetünknek, mégsem látható. Az első ilyen láthatatlan dolog a készpénz, ugyanis itt mindenhol, de tényleg MINDENHOL lehet kártyával (vagy a svédek által kedvelt okostelefonos alkalmazással, a Swishsel) fizetni, a készpénzt a legtöbb helyen el se fogadják. Ezért amióta itt vagyok, jóformán nem is láttam svéd koronát.
Egy kedves svéd kollégámtól megtudtam, hogy a tömegközlekedés népszerűsítése végett az egész városban kemény díjakat kell fizetni azoknak, akik mégis autóval akarnak járni, ez csúcsidőben akár napi 135 korona (kb. 4000 ft) is lehet. A „dugódíj” mellett a benzinen lévő adó is rendkívül magas, 50%. Ha már szóba került a tömegközlekedés, fontos megemlíteni, hogy a buszok szinte teljes egészében valamilyen bioüzemanyaggal működnek, legyen szó bioetanolról, biodízelről vagy biogázról. A kerékpárutak pedig szuperül kiépítettek, az egyik vasútállomáson egy hatalmas, többemeletes kerékpártároló is látható.
Említésre méltó, hogy a svédek szinte mindent újrahasznosítanak. Míg nálunk a PET-palackok és a HDPE flakonok kerülnek csak újrahasznosításra, addig itt számomra meglepő módon a szalámi csomagolásától kezdve a joghurtos dobozon át a hungarocellig mindent ki lehet dobni a műanyag szelektívbe. Nagyon fontos továbbá, hogy az ételmaradékot és egyéb szerves hulladékokat külön kell gyűjteni az erre a célra szolgáló papírzacskókban, ugyanis ebből készítik a buszokat tápláló bioüzemanyagokat. Amit meg valamiért mégsem sikerül újra feldolgozni, abból a hulladékból energia lesz a hőerőművekben.
Csak, hogy még beszúrjak pár számadatot a végére: a svédek a háztartási hulladék több mint 99%-át hasznosítják újra, és energiafogyasztásuk mintegy 52%-át megújuló forrásból fedezik.
Szerző: Szombati Eszter
Fotók: Szombati Eszter
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
