Az előző bejegyzésemben arról írtam, hogy szigorítottak a korlátozásokon, és nagyjából nem mozdulok ki sehova. Most viszont egész jó hírrel tudok szolgálni, ugyanis szerencsére elkezdték feloldani a korlátozásokat: ugyan kötelező a maszkviselés mindenhol, de már ki lehet menni a parkokba, nincs sorban állás a boltok előtt, és már a templomokat is újranyitották. Bár a játszóterek továbbra is zárva maradtak, a gyerekeket a legtöbb szülő így is kivitte a parkokba.

Végre tudtunk olyan külföldi diákokkal is találkozni, akiket még a járvány kitörése előtt ismertünk meg, de egy másik kollégiumban laknak, a hétvégén pedig együtt tettünk egy hosszabb túrát egy közeli erdőben. Egyébként is szokásunkká vált minden nap egy egészségügyi sétát megejteni a lakótömbök között – ahol néha szemet gyönyörködtető virágokkal és fákkal találkozunk.

Egyetemi tanulmányaim pedig haladnak, ahogy kell: volt ugyan olyan online kurzus is, amiről csak egy hónap után tudtam meg, hogy még fut – de szerencsére az oktató megértő volt, és nem járt retorzió azért, mert késve kapcsolódtam be az órákra. Vannak viszont olyan kurzusok is, ahol az online órák helyett házidolgozatokat kell leadni – és szembesülve azzal, hogy mind otthon, mind Varsóban mennyi beadandó dolgozat vár még rám június közepéig, komplett tervet kell készítenem magamnak arra, hogy ne csússzak meg a leadási határidőkkel.

Mert egyébként igen könnyű megcsúszni, ha például az alvási szokásaimra gondolok: a kollégiumi vacsorák általában kisebb partikba torkollanak, amik úgy eltartanak hajnalig. Csak aztán tudja az ember a lépést tartani a másnapokkal, meg persze azzal, hogyan legyen értelme még felkelni az ágyból.

Még azt a jó hírt meg kell ejtenem, hogy a húsvét alatt én is szakácsmesterré lettem – igaz, gyakorlatilag csak feltettem főzni a húsvéti sonkát, viszont olyan jól sikerült, hogy az egész ünnepi hangulatot bearanyozta a büszkeségem. Ünnepekből pedig május elején sincs hiány: míg elsején itt is a munkásokat ünneplik, másnap a lengyel fehér-vörös zászlónak van ünnepnapja, harmadikán pedig a lengyel alkotmánynak. Ezek örömére minden házon feszít legalább egy, de inkább két nemzeti lobogó – és nem egy diáktársam szerzett be magának is egyet a mindenhol kapható zászlókból.

Szerző: Körömi Csongor

Fotók: Körömi Csongor

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001