A tervezés létfontosságú, ám a tervek haszontalanok, tartja a mondás. Nos, már a külföldi félévem helyszínének kiválasztásakor is nagyon fontos szempont volt, hogy onnan milyen más, könnyen megközelíthető úticélok érhetőek el.
Miután kiderült, hogy az ösztöndíjat Antwerpenbe nyertem el, még gondosabban feltérképeztem, mely városokat kell mindenképpen meglátogatnom. A konkrét terveken, miszerint már az első hétvégén elkezdem a környék felfedezését, azonban hamar változtatni kellett a rengeteg helyi összerázó programnak köszönhetően. Harmadik itt töltött hétvégémen azonban végre elhagytam a gyémántok városának határait.
A belga vasúttársaság szerencsére rendkívül kényelmes és gyors utazási megoldásokat biztosít mind nemzetközi, mind belföldi célállomásokra. Gazdaságosság szempontjából a legjobb lehetőség a diákok számára a 10 vonatútra feljogosító bérlet megvásárlása. Ennek használata rendkívül egyszerű is, ugyanis csak tollal fel kell vezetni rá az indulás és az érkezés helyszínét, valamint az utazás dátumát. És hogy lehet elintézni, hogy ez a bérlet érvényes legyen bármennyi utazásra? Nos, a történet ott kezdődik, hogy egybehangzó tapasztalatok alapján az itteni kalauzok jó szokásuk szerint nem kezelik úgy a bérleteket, mint ahogy a szimpla jegyeket QR-kód leolvasóval, hanem csak rápillantanak a tollal ráírt adatokra. Sejtitek már mi következik ebből? Két szót mondok, a többit a képzeletetekre bízom: radírozható toll!
A magyaros taktika után ejtsünk néhány szót a látogatás színhelyéről, Gentről is. Azt hiszem, kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy aki Belgiumban jár, annak el kell látogatnia ide. Egy gyönyörűséges kisvárosról van szó, ahol a főtéren 8-10 templom és katedrális tárul a szemünk elé. Kedves kis hídjairól megcsodálható a városon keresztülhaladó csatorna, a fellegvárból pedig elképesztő panoráma kápráztatja el az odalátogatókat.
Ha pedig Belgium, akkor ezen a héten sem búcsúzhatok a sörök megemlítése nélkül. Gent központjában található egy bár, amelynek ajtaja felett ez olvasható: 500 féle sör. A kiírás nem tréfa, saját szemünkkel vizsgáltuk meg az itallapot, amelyről jobb ötlet híján úgy választottunk, hogy csukott szemmel ráböktünk egy tételre. Azonban nem ez a hely egyetlen különlegessége. Eddigi élményeim alapján egyedülálló módon, itt literes korsóban is szolgálnak fel. Viszont amennyiben a vendég ezt a kiszerelést kéri, akkor a helyi szokás szerint egyik cipőjét oda kell adnia a pincérnek, aki azt egy kosárba teszi, majd egy kötél segítségével felhúzza a plafonig. Ezt követően a lábbeli csak akkor kerülhet vissza a tulajdonosához, amennyiben a korsó tartalmát elfogyasztotta. Végül is, aki egy liter sört nem bír meginni, az meg is érdemli, hogy cipő nélkül menjen haza, nem?
Szerző: Ács Márton
Fotók: Ács Márton
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát és Instagramját is!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
