Gyermekkorom óta érdeklődöm a természet, különösen a madarak iránt. Ehhez mind a mai napig hű maradtam: biológusként szereztem előbb alap-, majd mesterdiplomát, most pedig már a doktori disszertációmat írom és annak védésére készülök.
A 2010-es évek legelején kezdtem egyetemi tanulmányaimat, és ekkor változott meg gyökeresen az életem, hiszen részt vehettem egy kutatóúton a szibériai Léna folyón. Pontosabban úgy fogalmazhatnék, hogy kiküzdöttem magamnak a részvétel lehetőségét, hiszen az ehhez szükséges összeg kezdetben nem állt rendelkezésemre. 20 évesen, BA-s hallgatóként igen nehéz volt a helyzetem, azonban szülőfalum vállalkozói látták bennem a lehetőséget, és előteremtették a szükséges összeget. Óriási lökést adott ez a karrieremnek és az önbizalmamnak, hiszen kiderült, lehetetlenek tényleg nem léteznek, minden csak kitartás kérdése!
A mesterképzés végén ismét úgy hozta az élet, hogy az orosz távolkeletre lehetett menni madarakat gyűrűzni egy német kutatócsoporttal. Ekkorra azonban már sokat változott a világ, hiszen volt néhány publikációm, és ennek, valamint a tanulmányi eredményeimnek köszönhetően megnyíltak a lehetőségek a különböző ösztöndíjakra. Mivel eddigi pályám során végig a vonuló énekesmadarakkal foglalkoztam, így nekem is sokat kellett helyet változtatnom.
A doktori képzésem témája is a szibériai énekesmadarak vonulásának kutatása volt, ezért az elmúlt években az addiginál is több időt töltöttem reptereken és a levegőben. Ezek az utak és a hozzájuk kapcsolódó kutatások nem valósulhattak volna meg a különböző ösztöndíjak és pályázatok nélkül. A mobilitási pályázatok közül egyszer a Campus Hungary, majd később kétszer a Campus Mundi rövid tanulmányút pályázatát nyertem meg. Részt vehettem az Amur Bird Project és a Bajkál-tavi madárgyűrűzőállomás munkájában Oroszországban, majd idén – ahogy arról korábbi blogbejegyzéseimben olvashattatok – a vírushelyzet miatt a Bajkál-tavi utam helyett Dániában, egy szintén csodálatos helyszínen kutathattam.
Az oroszországi kutatóútjaimnak köszönhetően ma már tucatnál is több elsőszerzős nemzetközi cikkem jelent meg, és így jelentős részt vállalhattam a szibériai énekesmadarak eddig ismeretlen vonulási szokásainak megismerésében. Nemzetközi konferenciákon mutathattam be ezeket az eredményeket, így további, távoli országokba juthattam el. Dániából is úgy jöhettem haza, hogy az előzetesen kitűzött célokat maximálisan teljesítettem.
Úgy gondolom, hogy pályafutásom elválaszthatatlan részét képezik ezek az ösztöndíjak, nélkülük egészen biztosan nem sikerülhetett volna elérni a kitűzött céljaimat.
Mindeközben pedig olyan helyeken járhattam, ahová valószínűleg csak kevesen jutnak el, és olyan madarakat foghattam a kezemben, amelyeket a legtöbben csak könyvekben láthatnak. A Bajkál-tóban fogott hal ízét, az Amur melletti éjféli csillagos égbolt vakító fehérségét, vagy éppen a fejem felett átrepülő hódaru látványát egészen biztosan életem végéig nem fogom elfelejteni. Érdemes tehát tanulni és pályázni!
Szerző: Bozó László
Fotók: Bozó László
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát és Instagramját is!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
