Már több mint egy hónapja vagyok Valenciában, így elmondhatom, hogy megvan a napi és heti rutinom. Szóval milyen is volt az első hónapom, és hogy telik egy átlagos hetem Valenciában?
Mielőtt belefognék mindennapi kalandjaimba, szeretném röviden bemutatni a helyet, ahol napjaim nagy részét töltöm, tehát az egyetemet: az 1499-ben alapított Valenciai Egyetem Spanyolország egyik legrégebbi egyeteme, illetve napjainkig az ország legnevesebb felsőoktatási intézményei közé tartozik. A város szinte teljes egészére kiterjedő egyetemváros 3 nagy campusra osztható (Blasco Ibáñez Campus, Tarongers Campus, Burjassot-Paterna Campus), én a jogi és gazdaságtudományi karnak helyet adó Tarongers Campuson tanulok.
A tavaszi szemeszter, így az órák is, január 27-én kezdődtek a Valenciai Egyetem jogi karán, ami azt is jelenti, hogy megérkezésem után 3 nappal rögtön belecsöppentem nem csak egy új országba, de egy új egyetem forgatagába is.
Sajnos nem sikerült elsőre minden órára feljelentkeznem, amire szerettem volna, de az itteni adminisztrációs munkatársak segítéségével pár nap alatt megoldódott a probléma. Végül 5 tárgyat vettem fel, és igyekszem sikeresen teljesíteni a félévben: az Európai Unió intézményei és szakpolitikái, választójog, demokráciaelméletek, humanitárius jog és olasz A2. Az első hármat spanyol nyelven, az utóbbiakat pedig angolul és olaszul hallgatom.
Az első hét kavarodása, és a folyamatos rohangálás után belekezdtem a tanulmányaimba. A hét legtöbb napját az egyetemen töltöm: csütörtök és természetesen a hétvége kivételével minden nap van legalább egy órám. Először nagyon nehezek voltak a tanórák, keveset értettem, és nehéz volt felvenni a fonalat az oktatókkal, hiszen nem csak egy teljesen új anyagot igyekeztem elsajátítani, de még nyelvi nehézségekbe is ütköztem. Azonban a napok múlásával felvettem a ritmust, és néha már az esik nehezemre, hogy a magyar szavakat előhívjam. Például, amikor körül kellett írnom a szüleimnek egy ruhadarabot, amit vettem, mert magyarul nem jutott eszembe a neve. Mindezeken felül szerencsére nagyon kedvesek és segítőkészek az egyetem spanyol hallgatói, akik segítségével könnyebb volt a beilleszkedés, és az órák megértése is.
Az átlagos egyetemi napokon kívül minden héten igyekszem felfedezni a város különböző részeit, hiszen Valencia bővelkedik a különleges helyekben. A belvárosban véget nem érő érdekesség található: bicikliztem a Túria Parkban, ami a város legnagyobb parkja; jártam az óvárosban, ami – habár a belvárosban található – több kastélyt és várat is magába foglal; meglátogattam a „Művészetek és tudomány városát”, ami egy egészen különleges, modern múzeumkomplexum, és amit volt szerencsém a szemben lévő bárból naplementében is megnézni, így pedig még különlegesebb látvány volt. Azonban a legkedvesebb helyem a tengerpart lesz mindig, ahova minden héten legalább egyszer le szoktam menni olvasni, hiszen egy hosszú nap után nincs jobb kikapcsolódás, mint a meleg homokon fekve pihenni egy kicsit.
A mindennapok mellett igyekszem különlegessé és emlékezetessé tenni az ittlétem, hiszen egy olyan lehetőséget kaptam, ami valószínűleg csak egyszer adatik meg, így szeretnék minél többet látni és megtapasztalni.
Szerző: Juhász Enikő
Fotók: Juhász Enikő
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.