Ez a blogbejegyzés Csillának még a járványhelyzet előtti élményeiről szól. Csilla azóta is kint van az izlandi farmon, előreláthatólag ott fogja befejezni ösztöndíjas félévét, és onnan fog jelentkezni újabb írásaival is.
Mielőtt Izlandra jöttem, rengeteget olvastam az országról. Különösen a természeti látványosságai, a kultúrája és a mitológiája izgatott, de amióta itt vagyok, rengeteget bővítettem a már eleve felhalmozott történelmi tudásom, és növekvő lelkesedéssel kezdtem elsajátítani az “észak latinját” is.
Az "észak latinja" kifejezést az izlandi tanáromtól vettem át. Maga a nyelv a 900-as évek óta nem változott, szemben a többi skandináv nyelvvel, amelyek a 14-15. században nagyobb változásokon mentek keresztül. Izlandiul tudni tehát azért is jelenthet előnyt, mert így érteni lehet a régi északi szövegeket is.
Motivációm arra, hogy minél többet tanuljak a helyi életről egészen odáig vitt, hogy éppen egy bárányfarmon ülök valahol az izlandi vidéken.
De kezdjük a gleccserektől!
Izland területének 11%-át fedi gleccser. Pár hónapja hónapja, amikor meglátogatott a családom, megnéztünk egy gleccserlagúnát (Jökulsárlón) és a közeli “gyémántstrandot”, ahova kisodorja az óceán a gleccserről leszakadt jégdarabokat. Egy szervezett túra keretében felfedeztük a közeli gleccserben (Breiđamerkurjökull) kialakult jégbarlangokat is. Bámulatos élmény volt! A túra során megtudtam, hogy a sziget gleccserei a 20. század elején érték el a legnagyobb kiterjedésüket, azóta azonban rohamosan olvadnak. Viszont ez még mindig azt jelenti, hogy ma Izland nagyobb területét fedi gleccser, mint amikor a vikingek megérkeztek a szigetre!
A gleccserek közül a Langjökull áll hozzám a legközelebb, hiszen (jó időben) azt a sziget nyugati részében található házivulkánunktól, meg a mostani tartózkodási helyemről, a sziget déli csücskében található farm konyhaablakából is látni lehet. A gleccser tövében található Húsafell települése, amit pár hete meglátogattunk cserediák társaimmal. Nagy élmény volt megmászni a gleccser melletti hegyet, és onnan visszatérve egy információs tábla révén többet megtudni a település fenntartható energia- és meleg víz ellátásáról. 
Izlandon a felhasznált energia 99%-a megújuló energiaforrásokból származik, Húsafell pedig tipikusan egy olyan település, amely az energia, a friss hideg- és meleg víz előállítás szempontjából önellátó. A helyi meleg források 50 kilométeres sugárban látják el a háztartásokat és az uszodákat meleg vízzel (így Bifröstöt is), míg a település melletti gleccserfolyóból a vízerőműveik segítségével nyernek energiát. Húsafell alacsony lakosságszámánál fogva ezen lehetőségeit nem használja ki teljesen, így spórolásra sincs kényszerítve. A település helyzete átlagosnak számít Izlandon, ahol a világ első negatív emissziós erőművét is megtalálhatjuk: teljesen felesleges spórolni a vízzel, árammal, mert amúgy is van még. Áram tárolására vagy exportálására az ország csak korlátozottan képes, de vannak törekvések lehetőségeinek kiaknázására. Például egy, a southampton-i egyetemen tanuló ismerősöm nemrég mesélte, hogy az egyik egyetemi előadásán említésre kerültek például az Egyesült Királyság jövőbeli tervei az izlandi geotermikus áram bevezetéséről.
De hogyan is kerültem a bárányfarmra?
Az egyetemi tárgyaim tömbösítve, két 6 hetes intervallumban vannak megtartva. Most a két időszak közötti szünetet, hogy kicsit jobban megismerjem a helyieket, egy bárányfarmon töltöm. Minden reggel hajnali 6-kor egy jó meleg, hagyományos izlandi pulcsival (lopapeysa) és zoknival felszerelkezve bárányokat etetek (ez nagyrészt szénapakolásból áll), délutánonként meg a gyerekekre vigyázok. A 7 fős családból csak a szülők tudnak angolul, de ők csak ritkán vannak itthon, így napom nagy részében kénytelen vagyok ráhagyatkozni az izlandi tudásomra.
Nagy élmény kicsit elszakadni az egyetemi élettől, és belecsöppeni a helyiek közé, megismerni a szokásaikat és mindennapjaikat!
Szerző: Duray Csilla
Fotók: Duray Csilla
oldalán találsz. Friss tartalmakért kövesd a Campus Mundi Facebook oldalát!
A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
