Amikor először mentem külföldre tanulni az egyetemi alapképzésem alatt, tele voltam elvárásokkal. A részképzésről alkotott koncepcióm hatalmas bulikból, izgalmas utazásokból és egy „második családból” állt, akikkel mindezt megtehetem. Ezeket az elképzeléseket sok-sok ismerősöm beszámolójából alkottam meg, akik a rengeteg egyetemen tanult információ mellett mind életre szóló barátságokkal tértek haza. Éppen ezért is voltam borzasztóan csalódott, amikor négy és fél hónap után egy teljesen más élményről tudtam beszámolni akkor.

Bár elképesztően érdekes idegen nyelven, gyakran teljesen más megközelítésből tanulni, többen nem kizárólag az egyetemi oktatás miatt választják a külföldi részképzést. A bevezetőben felsorolt faktorok ugyanis szinte mindenki fejében ott élnek, a hétköznapokból való kiszakadást, az új környezetből fakadó izgalmakat nagyon sokan szeretnék megtapasztalni. Egy új országban, új városban tiszta lappal indulva jobban megismerhetjük önmagunkat, megtanulhatjuk, kik vagyunk a nemzeti kereteink nélkül, és pozitív vagy negatív példákat látva sokat fejleszthetjük képességeinket, személyiségünket, nyitottabbá válhatunk az addig ismeretlen dolgokra. Erre viszont akkor vagyunk igazán képesek, ha sikerül integrálódnunk a kinti közösségbe – legalábbis én a kiutazásom előtt ezt gondoltam.

A barátaim közül a legtöbben tudják, hogy az első részképzési félévem nem volt életem legboldogabb időszaka. A városban, ahová a tavaszi félévben utaztam ki, az érkezésemtől fogva két hónapon keresztül minden nap esett az eső, fújt a szél és borzasztóan hideg is volt, emiatt a hallgatók nem tudtak igazán összekapcsolódni. Az egyetemnek nem volt kollégiuma, ahol találkozhattunk volna, nem tudtunk sétálni a parkban, a helyi ESN pedig nem törte magát különösebben az események szervezésével. Miközben pedig már hetek óta az elemekkel küzdve jártam a várost vagy a szobámból néztem a szélben lengedező fákat, a barátaim élménybeszámolóit hallgattam a hatalmas bulikról, amikben az új ismerőseikkel vesznek részt. Annak ellenére, hogy tudtam, nem a saját hibámból kerültem ilyen helyzetbe, mégsem voltam képes magamról elhárítani a felelősséget. Az első hónapok után persze időről időre kisütött a nap, lettek programjaim és a barátaim közül is sokan meglátogattak. A kudarc érzésével viszont ezek ellenére is még sokáig küzdöttem. Vajon, ha jobban próbálkozom, nekem is lehetett volna olyan életem, amiket az Instagram sztorikban láttam?

Ezt a beszámolót nem azért írtam le nektek, hogy elvegyem a kedveteket a kiutazástól, mert őszintén azt gondolom, hogy a külföldi részképzés az egyik legjobb és leghasznosabb dolog, ami egy egyetemistával történhet. Azért írtam le, hogy elmondjam, nem csak egy féle élménnyel térhettek haza. Amikor kint voltam, rettentően megnyugtatott volna egy beszámoló a kinti tanulás másik oldaláról, hogy megértsem, nem velem van a baj. Mert a kiutazás rengeteg kihívást tartogat magában, és nem könnyű mindnek tökéletesen megfelelni. Megalapozni egy új életet egy másik országban, megszokni a nyelvet, megtalálni a kedvenc helyeidet, lakást keresni, kialakítani egy rutint, elhelyezkedni az egyetemen, barátokat szerezni, de közben az itthoni barátaiddal is tartani a kapcsolatot ... még leírva is soknak tűnik. És annak ellenére, hogy sokszor nehéz volt meglátni a félévemben a jót, később jöttem csak rá, mennyit fejlődtem alatta, sőt még azt is mondhatom, hogy néha hiányzik. Az egyedüllétem sarkalt arra, hogy rengeteget utazzak, couchsurfing-eljek, hogy jobban koncentráljak az egyetemre, ami később rengeteget segített a mesterképzéses felvételimhez. Hogy megbontsam a hétköznapok unalmát, bátrabb lettem, felnőttebb és találékonyabb.

És ha most ugyanúgy ott állnék a repülőtéren azon a 2019-es februári reggelen, újból kimennék.

Szerző: Almási Fanni

Fotók: Almási Fanni

A CAMPUS MUNDI PROGRAM AZ EFOP-3.4.2 KIEMELT PROJEKT „CAMPUS MUNDI - FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁSI ÉS NEMZETKÖZIESÍTÉSI PROGRAM” CÍMEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL 6,9 MRD. FT EFOP ÉS 2,3 MRD. FT VEKOP FORRÁSSAL VALÓSUL MEG A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN. PROJEKTSZÁM: EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001